Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
137. szám. 163 vényszéknél alakított vegyesbizottság hatáskörébe utalni. Csak a politika hullámvetéseitöl távol álló független bizottság lesz képes egyedül az igazságszolgáltatás magasabb, helyi s politikai érdektől mentes érdekét szolgálni, épen azért csak a törvényszéki bizottságra bizható az évi lajstromok egybeállítása. Ellenben, miután a közigazgatási hatóságok közvetlenül érintkeznek a néppel, tehát polgártársaikat személyesen ismerik, másrészt sokkal könnyebben megszerezhetik azokat az adatokat, melyek az esküdtképesség meghatározásához szükségesek ez okból az alaplajstromok egybeállitását a közigazgatási hatóságok hatáskörébe kellett utasítani. 2. A lajstromok egybeállításának ezen általános jellemzése után, mielőtt a javaslat részletes intézkedéseit tárgyalnók, szükségesnek mutatkozik a nevezetesebb külföldi törvények ide vágó rendelkezéseit röviden ismertetni. Ámbár az áttekinthetőség azt kívánná, hogy az alap-, évi s szolgálati lajstromokkal kapcsolatosan tárgyaltassanak a külföldi törvények rendelkezései, miután azonban a törvények egymástól lényegesen eltérőleg tárgyalják ezt az anyagot, s javaslatunk hármas lajstrom rendszerétől némely külföldi törvény rendszere is eltér, ez okból, de még azért is czélszerű együttesen tárgyalni a teljes lajstromrendszert, mert igy a külföldi törvények intézkedései a maguk egészében állván előttünk, könnyebben lehet összehasonlítást tenni javaslatunk s a külállamok törvényei közt. a) Az 1873. évi május hó 23 iki osztrák törvény szerint (5. §.) a községi elöljáró a községi képviselőtestület által választott két taggal minden év szeptember havában egybeállítja a területén lakók közül az esküdtképesek alaplajstromát. Az alaplajstrom bejegyzéseit mindenki megtekintheti s azok ellen bárki felszólalhat (6. §.). A felszólalások felett első fokban a községi bizottság határoz, mely áll a községi elöljárókból és a képviselőtestület két tagjából (7. §.); eme bizottság határozata ellen panaszszal élhetnek az érdekeltek, mely panasz tárgyában a törvényszéki bizottság határoz (11. §.). Ez a bizottság áll a törvényszéki elnökből vagy helyetteséből; továbbá három bíróból és három szavazati joggal felruházott bizalmi férfiból. Úgy a bírákat, mint a bizalmi férfiakat az elnök jelöli ki. A bizottság első sorban az alaplajstromok ellen beadott felszólalásokat s észrevételeket intézi el (13. §.), s azután az évi lajstromokat állítja egybe. E végből az alaplajstromokba bejegyzettek közül kiválasztja azokat, a kiket esküdtbirói szolgálatra legméltóbbaknak és legképesebbeknek tart; ugyanily módon állítja össze a helyettes esküdtek jegyzékét is. Legalább tizennégy nappal az esküdtbíróság ülésszakának megkezdése előtt a törvényszék elnöke két bíróval, az ügyészség és ügyvédi kamara megbízottjának jelenlétében, nyilvános ülésben kisorsolja a szolgálatot teljesítő esküdteket s helyettes-esküdteket (17. §.) és ekként elkészíti a szolgálati lajstromot. b) A német szervezeti törvény 36. §-a szerint az alaplajstromot (Urliste) a községi előljáró állítja össze, melyek alapján a schöffék összeírására hivatott vegyes bizottság az esküdtek részére az úgynevezett »Vorschlagslistet« állítja egybe (87., 88. §-ok). A felszólalások és észrevételek felett a törvényszék tanácsa határoz, mely áll a törvényszék elnökéből és négy bírói tagból vagy négy tanácselnökből (89. §.); tehát Németországban a felszólalásokat kizárólag a törvényszék intézi el. ugyanez a bizottság, a felszólalások elintézése után, az esküdtek részére készített alaplajstromból (Vorschlagsliste) egybeállítja az évi lajstromot s pedig külön lajstromot készit a rendes és helyettes-esküdtek részére. Legkésőbb az ülésszak megkezdése előtt két héttel a törvényszéki elnök két bíróval, nyilvános ülésben, az ügyész jelenlétében sorshúzás útján egybeállítja a szolgálati lajstromot. c) Franciaországban az 1872. évi november hó 21-iki törvény szerint minden cantonban 21* i
