Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

137. szám. 147 egy bíró alkalmazza a törvényt; ámde ezt a. rendszert javaslatba hozni nem volna helyes. Az esküdtbíróság Ítélete ellen sem a ténykérdésben, sem a büntetés mértékére nézve nincs felebbezésnek helye. Igaz ugyan, hogy az esküdtbiróságnak ítélete ellen az anyagi törvény helytelen alkalmazása miatt semmiségi panasznak van helye a Curiára (bűnv. prts. 385. és 427. §-ok); ámde a Guria a revisióval csak szűk korlátok közt mozoghat és a törvényes büntetési kereten belül helyesen kiszabott büntetést nem változtathatja meg. Ha már most megfontoljuk, hogy a törvényt alkalmazó bíróság a legsúlyosabb büntetéseket szabhatja ki végérvényesen, számolni kellett azzal az aggálylyal, mely az egyes birói intézménynyel szemben Magyarországban ma még fennáll. De a mint a törvényt alkalmazó birói hatalmat nem lehet egy biróra bizni, ép ugy nem lehet és fölösleges a törvényt alkalmazó bíróság számát háromnál többre felemelni. Ez ellen tiltakozik egyrészt a több évtizedekre visszamenő, ez irányban kipróbált és jónak bizonyult, érvényben levő sajtóesküdtbirósági szervezet; másrészt erre a garantiára nincs is semmi szükség. Első fokon háromnál több tagból álló tanácsot oly államokban szerveznek, a hol az esküdtszék nélkül ítélő törvényszék a ténykérdésben végérvényesen dönt; a mint az Németországban és Ausztriában van. Hrom tagból áll a törvényt alkalmazó bíróság mostani esküdtbirósági szabályzatunk szerint is már évtizedek óta; igy van az Németországban, Ausztriában, Francziaországban, Oroszországban, Olaszországban, Belgiumban, Romániában, Szerbiában s GörögországbanMinden jogpolitikai ok a mellett van tehát, hogy a javaslat is ezt a helyes rendszert kövesse (1. §.). A mi a bűnösség kérdésében döntő esküdtek számát illeti, a javaslat itt is föntartotta az érvényben levő esküdtbirósági eljárás rendelkezését. Tizenkét rendes tagból áll az esküdtszék: Ausztriában (Bűnv. prts. 300. §.), Németországban (szerv. törv. 81. §.), Francziaországban (bűnv. prts. 394. §.), Belgiumban (szervezeti törvény 113. §.), Angliában, Olaszországban; ellenben Skócziában 13, Szerbiában 4 s Portugáliában 9. E kérdésnél súlyt kell helyezni arra, hogy az esküdtek nagyobb száma garantiát nyújt ugyan a verdikt helyessége mellett, de másrészt nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy az esküdtek túl nagy száma nehézkessé teszi az eljárást és a polgárokra elviselhetetlen teherként nehezedik. Ebből a szempontból kiindulva, a javaslat a nálunk kipróbált és Európa minden nagyobb állama által is elfogadott rendszert magáévá tette, mely mellett a verdikt helyességére nézve is megvan a szükséges biztosíték s a polgárok sem lesznek túlságosan megterhelve. 3. A javaslat szerint az esküdtbíróság elnökét egy évre a kerületben' kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki. (2 §.).. Szabály szerint elnökké a törvényszék elnökét kell ugyan kijelölni, de kijelölhetők rajta kivül a kir. Ítélőtáblának, vagy a kir. törvényszéknek biró tagjai is Az esküdtbirósági tárgyalások vezetése széles látó-kört, alapos jogismeretet, tapintatot és erélyt föltételez: következéskép az elnök kijelölésének jogát oly hatóságra kell bizni, a mely közvetlen érintkezésben áll azokkal, a kik az esküdtbíróság elnökévé kijelölhetők. Csakis úgy ismerheti fel az arra hivatottakban a tehetséget és képességet. Az informatio bármily alapos és lelkiismeretes legyen is, a közvetetlen tapasztalatot nem pótolja soha. A német birodalmi szervezeti törvény 83. §-a szerint az esküdtbíróság elnökét minden ülésszakra a főtörvényszék (Oberlandesgericht) elnöke nevezi ki a fötörvényszék vagy a törvényszék birái közül. A szavazó birákat s az elnök helyettesét pedig a tőrvényszék elnöke jelöli ki. Ausztriában a kinevezéseket hasonlókép a másodbiróság elnöke teljesiti, azzal a meghatározással, hogy az esküdtbíróság elnökévé rendszerint a törvényszék elnöke nevezendő ki. (Bűnv. prts. 301. §.). A kinevezések minden ülésszak előtt hat héttel teendők. 19*