Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
148 137. szám. Belgiwmbcm hasonlókép a felebbviteli bíróság elnöke nevezi ki az esküdtbíróság elnökét a felső bíróság tagjai közül. Az esküdtbíróság két bíró tagját a törvényszéki elnökök és legidősebb birák közül a rangsor szerint jelölik ki (Szervezeti törvény 92. §.). Tehát Belgiumban maga a törvényszéki elnök is mint szavazó biró működik. Frcmcziaországlcm az esküdtbiróság elnökét három hónapi periódusra a törvényszék elnökének előterjesztése alapján az igazságügyminister nevezi ki; ha azonban az igazságügyminister eme jogával nem élt, az esküdtbíróság elnökét a főtörvényszék elnöke jelöli ki. (1810. április hó 20-iki törv. 16. §. és 1810. július hó 6-iki törvény 79. §-a). Joga van azonban a főtörvényszék elnökének az elnöklést minden esetben személyesen is átvenni. Olaszországiam épúgy, mint Belgiumban, Ausztriában és Németországban a kinevezést a másodfokú birőság elnöke teljesiti. Végül Angliaiam a lord cancellár határozza meg azokat a kerületeket, melyekben az esküdtszék ülésezik, s ő jelöli ki a főtörvényszék birái közül azokat, a kik az esküdtszéki tárgyalásokat vezetik. A javaslat a német, osztrák, belga, olasz törvényeket követte s eltért a franezia rendszertől, egyrészt azért, mert az igazságügyminister közvetetlenül nem ismeri ama birák képességét, a kik közül az esküdtbiróságok elnökei kijelölendök. Ellenben a kir. ítélőtáblai elnököd részint mint felügyeleti hatóságok (1891 : XVII. törvényczikk 2. §-a), részint mint a felebbviteli bíróságok elnökei, nemcsak megismerhetik, de kötelességük megismerni a felügyeleti hatóságuk alá tartozó birák képességét, következéskép ők tudják legalaposabban az elnöki állásra alkalmas egyéneket kiválasztani. A javaslai ama rendszere, mely szerint az esküdtbíróság elnökévé kir. Ítélőtáblai biró is kijelölhető, nálunk nem új és nem áll ellentétben az 1869 : IV. törvényczikk 15. §-a által biztosított bírói áthelyezhetetlenséggel. Mert a javaslat amaz intézkedése, hogy esküdtbíróság elnökévé a kir. ítélőtáblai birák is kijelölhetők, nem jelenti azt, hogy a táblabíró akarata ellen egy új állásra helyeztetik át. Ellenkezőleg, kijelölhető ugyan akarata ellen is egy évre, de ez a gyakorlatban kétségtelenül íúgy fog alakulni, hogy ítélőtáblai birák leginkább csak a tábla székhelyén levő törvényszéknél fognak mint tárgyalást vezető elnökök működni. Ha pedig vidéki törvényszékhez rendeltetnek ki ítélőtáblai birák, — ez a kijelölés nem áthelyezés, mert ideiglenes természetű és mert csak addig tart, mig az esküdtbíróság ülésezik, melynek befejeztével az elnöklő biró visszatér székhelyére, — az ülésszakot megelőző teendőket pedig többnyire az elnökhelyettes fogja ellátni. S igy a kir. ítélőtáblai biró kijelölése közjogi értelemben, nem áthelyezés, hanem inkább kirendelés. Ilyen kirendelés pedig — részint mint bírói kiküldetés, részint mint kirendelés: több törvényünkben ma is fennáll. így például az 1871 : XXXI. törvényczikk 3. §-a szerint, ha a járásbirónak, vagy aljárásbirónak akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék, azt a törvényszéknek vagy más járásbíróságnak tagjai közül a törvényszék rendeli ki. Az 1891 : XVII. törvényczikk 2. §. első pontja és a 7. §. szerint a kir. ítélőtábla elnöke, mint felügyeleti hatóság, vidéki törvényszékek ügyvitelének megvizsgálása végett kir. ítélőtábla birót is küldhet ki. Tehát ez a rendelkezése a javaslatnak sem nem új, sem ellentétben nem áll az 1869. évi IV. t.-czikkel. Sőt az 1848 : XVIII. t.-cz. 17. §-a alapján kiadott sajtóbirósági eljárási, szabályok 3. §-a kimondotta már ezt az elvet, csakhogy még szélesebb alapon, mennyiben e szerint a törvényt alkalmazó bíróság a kir. ítélőtábla kebeléből alakíttatott, volna. Ezt a rendszert azonban az elsőfolyamodású bíróságok szervezése megváltoztatta. Ezek után az a kérdés, hogy szükséges-e a kir. ítélőtábla biráit rendes teendőjüktől elvonni s az esküdtbíróság elnöki teendőivel is megbízni? A javaslat ezt szükségesnek tartja.
