Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
146 137. szám. Ebből a kimutatásból azt látjuk, hogy Eperjesen, Déván, Csíkszeredán, Erzsébetvároson, Aranyos-Maróthon, Rózsahegyen, Fehértemplomban, Karánsebesen, Ipolysághon, Lőcsén és Trencsénben nincs 480 magyarul tudó esküdtképes egyén. Es azonban nem akadályozza azt, hogy a felsorolt törvényszékeknél is szerveztessék az esküdtbíróság. Mert a mint külföldön is van, úgy lesz nálunk is, hogy nem csupán a törvényszék székhelyéről, hanem annak területéről is fognak az esküdtek behivatni. Hogy ez az intézkedés az esküdtekre anyagi kárral ne járjon: a javaslat gondoskodik arról, hogy költségeik megtéritessenek (22. §.). Másrészt előírja, hogy a helyettes esküdtek, a kik csak szükség esetén teljesítenek szolgálatot (bünv. prts. 342. §.) a helyben vagy a közel vidéken lakó egyének közül választandók (15. §.). így tehát, mig egyrészt a javaslat biztosítékot nyújt arra, hogy az esküdtszéki szolgálatot a polgárok ne legyenek kénytelenek anyagi áldozattal teljesíteni, másrészt azzal az intézkedéssel, hogy az esküdtek nemcsak a törvényszék székhelyéről, hanem annak egész területéről vehetők, lehetővé teszi azt, hogy az esküdtbíróság lehetőleg minden törvényszéknél szerveztessék. Ily módon bizonyos az, hogy az esküdtszéki intézmény nem fog hajótörést szenvedni, mert a mint a statisztikai táblázatokból látjuk, ama törvényszékek területén a hol magán a székhelyen nincs 480 esküdt, a székhelyt is beleszámítva, mindenütt jóval több esküdtképes polgár van, mint a mennyi tényleg szükséges. Jelesül: 1. az eperjesi törvényszék területén van 1382 esküdtképes polgár, 2. a lőcsei » » » 2446 » » 3. az ipolysághi » » » 9235 » » 4. dévai » » » 3012 » > 5. csíkszeredai /> » » 6756 » » 6. erzsébetvárosi » » » 6747 > » 7. aranyos-maróthi » * » 8295 » » 8. rózsahegyi » » » 1680 » » 9. trencséni » » » 1888 » » 10. fehértemplomi » » » 2621 » » 11. karánsebesi » » » 762 » » Már maguk eme számadatok biztosítják az esküdtszéki intézmény keresztülvihetöségét. De, hogy még nagyobb garantiát nyerjünk erre nézve, a javaslat jogot ad az igazságügyministernek arra, hogy a 7. §. 8. pontjában meghatározott mentességet felfüggeszthesse oly törvényszék területén, a melynél máskép esküdtbíróság nem szervezhető (8. §.). A mennyiben e kivételes intézkedés sem vezetne czélhoz: minden lehető akadály és nehézség elhárítása végett a 34. §. feljogosítja az igazságügyministert, hogy több határos törvényszék területét egy esküdtbirósági kerületté alakithassa. Fiumébau összesen 249 magyarul tudó esküdtképes egyén van ugyan, ámde ez épen nem akadályozza azt, hogy az esküdtszéki intézmény Fiúméba is behozassék. Itt ugyanis meg fog hagyatni a mostani állapot, mely szeríni a törvénykezés nyelve olasz, így pedig Fiúméban is megvan s pedig többszörösen az esküdtképes polgárok száma. A javaslat, midőn kiemeli, hogy minden törvényszéknél, melynek büntető hatásköre van, esküdtbíróság szerveztetik, ezzel egyrészt az általános szabályt, másrészt azt fejezi ki, hogy Budapesten a büntető- s a pestvidéki törvényszéknél lesz az esküdtbíróság szervezve, de a váltó s kereskedelmi, valamint a polgári törvényszéknél nem. 2. Az esküdtbíróság alkotó elemeit illetőleg a törvényjavaslat ugy a törvényt alkalmazó itélőbirák, mint a bűnösség tekintetében döntő esküdtek számának meghatározásánál a mostani állapotot tartja fenn (1. §.). Ez a rendszer évtizedek óta gyakorlatban van, az bevált s jónak bizonyult: nincs tehát semmi ok, mely eme rendszerrel való szakítást javasolná. A törvényt alkalmazó bírák számát sem leszállítani, sem emelni nem lehet. Való ugyan, hogy Angliában
