Képviselőházi irományok, 1896. IV. kötet • 109-130 sz.

Irományszámok - 1896-130. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a tiszaslök-büdszentmihályi helyi érdekű vasutvonal engedélyezésének megtörténtéről

388 130. szám. séges, mely a vízlefolyásra, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testében beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezési vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyílt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből, illetve téglából — legalább 0'60 m. magas feltiltöltéssel állitandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag l*o nyílásig szintén a fentebb előirt felültöltéssel beton-, vagy vascső-átereszek is lesznek építhetők. A nyílt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, illetve téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag hm, nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból létesítendők. Általánosan kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint — feltéve, hogy ezen vonalon köziíti famfítárgyak alkalmazása egyáltalában meg lesz engedve — hidjármakhoz, hídfőkhöz és jégtörőkhöz is csak tölgy- vagy vörösfenyőíát szabad használni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5.000 kgramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapul vételével számitandók és szerkesztendők. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag fentebb álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0*30 méternél nem nagyobb nyílással biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben, mint tölgy vagy vörösfenyőfa tömlők is engedélyeztetni fognak Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban, 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáróutak, valamint az állomási feusikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésekre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi, a czélra alkalmas földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belviztertíletekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőföldekkel borítandó.