Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.
Irományszámok - 1896-101. Törvényjavaslat, a Magyarország és Ausztria között, egyrészt Besztercze-Naszód és Máramaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal megállapitásáról
101. szám. 91 Innen a határvonal ezen hegyháton vezet, észak-keleti irányban Piatra-Dorni hegyre, mintegy 120 méter távolig délnyugatnak az 1.650 magassági mérj egy gyei jelzett háromszögelési ponttól, azután mintegy 100 méter hosszban délkeletnek és azon túl keleti irányban és egyenes vonalban az 1.172 magassági mérjegygyel jelzett ponthoz vezet, mely pont a pareu Imprestit pataknak a Negrisora patakkal való egyesülés helyén fekszik. Innen követi a határvonal a Negrisora nevű patak ágyát fölfelé annak eredetéig, s végül a Pietri le Rosii nevű hegyen levő s podu de Piatra-nak nevezett nyeregre vezet, a hol Magyarország (Erdély), Bukovina és Románia között a hármas határpont létezik. Határjelzés. A fentebb körülirt határvonalnak megjelölése oly módon eszközlendő, hogy az alantabb megnevezett állandó pontokon, u. m. a PriporGandri, Dealul-Russ és Dealul-Zimbrilor nevű hegyek a határleirásban megjelölt pontjain, a Zimbrilor (Gifor) pataknak a Dornisora patakkal összefolyásánál az ottani földnyelven, átellenben a parcu Borcutului-nak a Dorna folyóba beömlésénél és pedig ez utóbbinak a bal partján, azután ezen folyótól 2.650 méternyi távolságban az ottani vizszakadás alsó végénél, azután a poianaMuzzi nevű hegyen 1.224 magassági mérjegygyel jelzett ponttól keletnek mintegy 160 méter távolságban levő helyen a sub Piatra Dorni hegyháton és a Piatra Dorni nevű hegyen az Imprestit és Negrisora patakok összefolyásánál, és végül az utóbb nevezett patak eredeténél, 70 ctm. magas és J ctm. vastag határkövek helyeztessenek el, melyek az egyik oldalon B. betűvel (Bukovina), a másik oldalon M. 0. betűkkel (Magyarország) jelölendők meg. Ezen határkövek Podu de-Piatratól kiindulva észak-nyugati irányban folytatólagosan megszámozva és álló helyeiken egymástóli távolságuk, valamint a szögökkel, melyeket az összekötő határvonalak képeznek, pontos meghatározásával s az országos felmérés háromszögelési hálózatába való befoglalásával pontosan állandósíttatnak. Ezen állandó pontok közt, a határvonal Von diesem Punkte führt die Grenzlinie auf diesem Bergrücken in nordöstlicher Richtung auf Piatra-Dorni bis circa 120 m. südwestlich des trig. Punktes Cote Í.650, sodann in der Lángé von circa 100 m. südöstlich und hierauf in östlicher Richtung und geraden Linie zur Gőte 1.172, welche Cote an der Vereinigungsstelle des paren Inprestit mit dem Bache Negrisora sich befindet. Von hier folgt der Grenzzug dem Bachbette paren Negrisora aufwarts bis zu seinem Ursprunge und führt endlich in den Sattel auf Pietri le Rosii genannt Podu de Piatra, woselbst das Triplex confinium zwischen Ungarn (Siebenbürgen), der Bukowina und Rumanien sich befindet. Grenzmarkirimg-. Die Markirung des oben beschriebenen Grenzzuges hat in der Weise zu erfolgen, dass an den Fixpunkten am Pripor-Candri, Dealul-Russ, Dealul-Zimbrilor, am Zusammenfmsse des paren Zimbrilor (Gifor) mit dem Dornisora Bach auf der Landzunge daselbst, dann gegenüber der Einmündung des paren Borcutului in den Dorna-Fluss am linken Ufer dieses letzteren Flusses sodann 2.650 m. von diesem "entfernt, am untern Ende des Wasserrisses, dannöstlich der Cote 1 224 (auf poiana Muzzi) circa 160 m. entfernt, auf dem Rücken sub Piatra-Dorni, an der Einmündung des paren Imprestit in den Negrisora-Fluss und schliesslich am Ursprunge desselben, steinerne circa 70 cm. hohe 25/40 cm. dicke Grenzsteine gesetzt werden, welche einerseits mit B. (Bukovina) und andererseits mit M. 0. (Magyarország) zu bezeichnen sind. Diese Grenzsteine erhalten vom Podu de Piatra anin nordwestlicher Richtung fortlaufende Nummern, und werden in ihren Standorten durch genaue Bestimmung der Entfernungen untereinander, den Winkeln, welche die sie verbindenden Grenzlinien bilden uíid durch Einbeziehung in das trig. Netz der Landes-Vermessung genau fixirt. Zwischen diesen Fixpunkten wird die Grenzlinie weiters durch Steinhügel von circa 1 m. Höhe und 2—2s dem. unteren Durchmesser markirt, welche in angemessenen Entfernungen derart zu 12*
