Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.
Irományszámok - 1896-95. Törvényjavaslat a lottójövedékről szóló 1868:XV. törvényczikk módositása iránt
95. szám. 65 delemnek más, rokon természetű, a lottójövedékből folyó jövedelemmel való pótlásáról 1 kell szükségképen gondoskodnom, mit leghelyesebben az osztálysorsjáték behozatala .által vélek elérhetni. Hasonlóképen jártak el azok az államok, melyek a számsorsjátékot eltörölték, de az ebből folyt jövedelmet nem nélkülözhetvén, oly kárpótlást kerestek, mely a kincstárnak az előbbihez hasonló jövedelmet biztosított a nélkül, hogy a lakosságra abból oly hátrányok származtak volna, mint a melyek a számsorsjátékkal vannak egybekötve. Az egyes államokban e téren tett tapasztalatok, a gyakorlat megmutatták, hogy a szerencsejátékok között az osztálysorsjáték bir a legjózanabb és morálpolitikai szempontból legkevesebb kifogás alá eső alapszerkezettel, a mennyiben a számsorsjáték által főleg a szegény néposztályban élesztett játékszenvedélyt elfojtja, ellenben az emberi természetben rejlő s ^bizonyos mértékig jogosult játékkedvet kellő mederbe szorítva, van hivatva kielégíteni. Már maga azon körülmény, hogy egy' osztálysorsjáték legombolyitása hosszabb időt vesz > igénybe s hogy a játékbetét után nem következik be azonnal a játék eredménye, a játékszenvedély felidézését teljesen kizárja. A nálunk meghonosítandó osztálysorsjáték alapelvei szerint: a) a kibocsátott sorsjegyek felére esik nyeremény; | 6) a legkisebb nyeremény is meghaladja a betét összegét; c) a betétek végleges összege egyenlő a nyeremények végleges összegével; d) a legkisebb rész-sorsjegy ára legalább 1*5 korona. E berendezés mellett egyrészt az osztálysorsjátékban való részvétel a játszó közönségre nézve igen csekély koczkázattal jár, miután a nyerés és vesztés esélyei egyenlően vannak megoszolva, — másrészt pedig a betétek aránylag magas voltánál fogva úgyszólván teljesen kizárja azt a veszélyt, mit épen a számsorsjáték csekély betéteinél fogva magábau rejt, — hogy az ország szegényebb néposztálya a játékszenvedélynek áldozatul essék. Igazolja ezt az a tapasztalat, hogy az 1895. évi XVII. törvényczikk alapján az 1895. év második és az 1896. év első felében rendezett két osztálysorsjáték a kis lottón való játékra semmiféle befolyással nem volt, a mennyiben a betétek összege 1895-ben 58.746 frttal több volt, mint 1894-ben. Köztudomású dolog egyébiránt, s az imént jelzett tapasztalat csak újabb igazolása annak, hogy a köznép játékszenvedélyét nem elégíti ki sorsjegyek vásárlásával. A Németországban e részben tett tapasztalatok azt mutatják, hogy az osztálysorsjátékokban eladott sorsjegyek 97y2°/o-a vásároltatik a vagyonosabb s csak 2Y2°/o-a a szegényebb néposztály által. Ezek szerint az államnak a lottójövedékből folyó jövedelmét ezentúl nem az ország legszegényebb, hanem annak vagyonosabb osztálya fogja szolgáltatni, mely az önadóztatás e nemét sokkal könnyebben viselendi, mint viselné az ország egész adózó lakossága azon tehertöbbletet, melyet a F számlottóból folyt s nem nélkülözhető jövedelem pótlásául más, az állam összes, tehát a játékot igénybe nem vevő polgárait érintő jövedelmi forrás igénybevétele által kellene ráhárítani. A törvényjavaslat 2. §-ában felhatalmazást kérek arra, hogy az osztálysorsjáték rendezését magánvállalatra átruházhassam és pedig húsz év tartamára, miután a vállalat koczkázattal jár s a rendezés jogának csakis hosszabb időre való biztosítása által létesíthető, mert több évnek kell lefolynia, a mig a sorsjáték e neme kellően meghonosodni s a közönség által megkedveltetni fog. Az osztálysorsjátéknak magánvállalatra ruházásánál a Németországban tett tapasztalatokat tartottam szem előtt, a hol is az öt létező osztály sorsjáték közül három bérbe van adva, mely mód czélszertíbbnek és kedvezőbbnek bizonyult az állami kezelésnél, főleg azért, mert az KEPTH. IROMÁNY. 1896—1901. III. KÖTET. 9
