Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.

Irományszámok - 1896-95. Törvényjavaslat a lottójövedékről szóló 1868:XV. törvényczikk módositása iránt

66 95. szám. osztálysorsjátékok az első években rendszerint veszteséggel vagy legalább nyereség nélkül s rendkívüli kiadásokkal járnak, mig a bérleti rendszernél az állam az állandó s biztos jövedelemnek azonnal birtokába jut a nélkül, hogy a sorsjáték változó esélyei által esetleg hátrányosan érintetnék. A bérletre vonatkozó szerződést a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten egy a ^Budapesti takarékpénztár és országos zálogkÖlcsön-részvénytársaság« és az »Elsassi általános bankrész;vénytársaság«-ból alakult cousortiummal meg is kötöttem, azon, az engedményeseket terhelő kötelezettséggel, hogy az osztálysorsjátéki vállalatra egy önálló részvénytársaság lesz alakítandó, mely azonban más üzlettel foglalkozni nem lesz jogosítva. E szerződés értelmében a eonsortium a sorsjátékok rendezése jogáért a kincstárnak évenkiut 1,200.000 forintnyi összeget tartozik fizetni s ezenkívül az egész vállalat ellenőrzésével megbízandó állami hivatal költségeihez évi 10.000 frttal köteles hozzájárulni. Ez az összeg nem éri ugyan el teljesen a lottójövedék czimén eddig elért tiszta jövedelmet, mely 1894-ben 1,377.191 frtot, 1895-ben 1,388.134 frtot tett ki, de másrészt tetemesen fognak emelkedni a postajövedék bevételei s a eonsortium e részben kötelező nyilatkozatot adott arra nézve, hogy az osztálysorsjátéki vállalat czéljaira évenként legalább 300.000 frt értékű postabélyeget vesz át. A szerződés szerint évenként két osztálysorsjáték lesz rendezhető s minden sorsjáték tervszerűen 100.000 sorsjegyből áll, melyekre 50.000, hat osztályba elosztott nyeremény esik. A eonsortium jogosítva van a sorsjegyek számát idővel szaporítani, de ez esetben, a mily arányban szaporittatik a sorsjegyek száma, ugyanoly arányban, vagyis a sorsjegyek számának felét kitevő mennyiségre felemelendők a nyeremények is. Ez esetben a eonsortium által fizetendő évi bérösszeg is emelkedni fog oly módon, hogy minden sorsjegyért, mely a 100.000 drb sorsjegyen felül lesz kibocsátva, sorsjátékonként 6 frtot tartozik a eonsortium a m. kir. államkincstárnak fizetni. Az állam ellenőrzési joga a törvényjavaslat 2. §-ában fen lévén tartva, a szerződésben e jog gyakorlása kellőképen s oly módon biztosíttatott, hogy úgy a kir. kincstár, mint a játszó közönség érdekei a leghathatósabbau meg vannak védve. Ugyanis a vállalat kezelésének, valamint általában a kir. kincstár és a közönség érdekeinek közvetlen felügyeletére és ellenőrzésére a pénzügyminister egy állandó ellenőrző hivatalt rendel ki, melynek szervezetét és hatáskörét a pénzügyminister saját belátása szerint szabja meg s mely hivatal jogosítva lesz a sorsjáték kezelésére vonatkozó számadásokat, könyveket és irományokat bármikor megvizsgálni. Ha a sorsjáték kezelésében bárminemű szabálytalanságok, visszaélések vagy helytelenségek észleltetnének, a pénzügyminister jogositva van azok megszüntetése végett egyoldalúan, legjobb belátása szerint rendelkezni, esetleg a sorsjáték-kezelési szabályokat is módosítani; továbbá jogositva van a pénzügyminister a játszó közönség részéről emelt panaszok felett határozni s a eonsortium kötelezettséget vállal magára az iránt, hogy a pénzügyminister rendelkezéseit minden ellenvetés nélkül szigorúan követi és betartja. A szerződés értelmében továbbá a eonsortium a kincstár és a játszó közönség igényeinek biztosítására 1,250.000 frtnyi biztosítékot tartozik az állam pénztárába letenni, melyet a eonsortium elveszít s az az állam tulajdonává válik abban az esetben, ha a eonsortium kötelezettségeinek eleget nem tesz, vagy a sorsjáték kezelésében észlelt helytelenségek megszüntetése, nemkülönben a közönség részéről emelt s a pénzügyminister által alaposaknak itélt panaszok orvoslása végett a pénzügyminister által hozzá intézendő fölhívásokat s rendelkezéseket nem teljesiti. Ez esetben ezenkívül az államkincstár jogositva van a szerződést egyoldalúan felbontani.