Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.

Irományszámok - 1896-101. Törvényjavaslat, a Magyarország és Ausztria között, egyrészt Besztercze-Naszód és Máramaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal megállapitásáról

160 101. szám. Pojána-Stampi, majd Jakobeny és végre Kirlibába bukovinai községek, mint működési székhelyekről lettek a határjelölési munkálatok azon utasítások és irányelvek szerint foganatosítva, illetve vezetve, a mint azok a Bécsben székelt ministeri vegyes bizottságnak 1887. évi január 17-ik és következő napjain kelt jegyzőkönyve alapján a határjelölő bizottságnak megadattak. Megjegyeztetik azonban, hogy azon körülménynél fogva, hogy miután a Magyarország, Bukovina és Románia közötti hármas határ (triplex confinium) kijelölése egy nemzetközi bizottságnak későbbi időre van fentartva, ennélfogva a Magyarország és Bukovina közötti országos határ a határleirási okmány tanúsítása szerint a 2-ik számú határkőnél kezdettetett meg. A határ megjelölésének helyszíni munkálatai 1887. augusztus 16-án vették az érdekelt községek és birtokterületek képviselőinek közreműködése mellett kezdetüket és nyertek 1887. szeptember 22-én befejezést, mely alkalommal megjegyeztetik, hogy a Magyarország, Bukovina és Galiczia hármas határ (triplex confinium) megjelölésénél és a határkő letételénél a galicziai cs. kir. országos helytartóság megbízottja Sabat Hippolit kossovoi cs. kir. ker. kapitány volt jelen. A határjelölés folyamában konstatáltatott, hogy a Tesna-patak mentén a tutajozhatás érdekében eszközölt szabályozás folytán többrendbeli olyan átmetszés foganatosíttatott, mely az eddig és ezentúlra is megtartott, a folyam ermészetes menetén elvonuló határ ellenében az des Naszöder Bezirkes, beide aus dem BeszterczeNaszöder Comitate, schliesslich am 12. September 1. J. Nicolaus Szaplonczay, Vicegespan des Märmaroser Comitates, als Vertreter dieser »Jurisdiction« und Johann Gyenge jun., Oberstuhlrichter des Felsö-Vissöer Bezirkes aus dem Märmaroser Comitate. An diesem Tage trat der österreichischen Commission der k. k. Bezirks-Commissär Friedrich Boller namens des k. k. Badautzer BezirksHauptmannes bei. Von Pojana-Stampi, später von Jakobeny und schliesslich von Kirlibaba aus wurde die Abmarkung der obgedachten gemeinsamen Landesgrenze im Sinne der der Grenzmarkirungs-Commission auf Grundlage des Protokolls der gemeinsamen Ministerial-Commission dtto Wien am 17. Jänner 1887 und folgender Tage zugekommenen Instruction in zweckentsprechender Weise durchgeführt. Bemerkt wird, dass bei dem Umstände, als die Fixirung des Triplex confimum zwischen Ungarn und der Bukovina durch eine internationale Commission einem spätem Zeitpunkte vorbehalten ist, die Grenzabmarkung zwischen Ungarn und der Bukovina laut Grenzbeschreibungs-Actes mit der Errichtung und Setzung des Grenzsteines Nr. 2. begonnen wurde. In der Zeit vom 16. August bis 22. September 1. J. wurde im Beisein der betreffenden Gemeinden und Gutsgebiete die Grenzabmarkung bewirkt. Der Setzung des Grenzsteines am Triplex confinium mit Galizien wohnte der seitens der galizischen k. k. Statthalterei hiezu delegirte k. k. Bezirkshauptmann Hippolit Sabat aus Kossowo bei. Im Laufe der Grenzvermerkungs-Arbeiten wurde constatirt, dass bei der im Bette des Teschnabaches im Interesse der Flössung durchgeführten Begulierung mehrere solche Durchstiche vorgenommen wurden, welche entgegen der bisher und auch fernerhin beibehaltenen, im