Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

294 X. szám. A 2—4. pontok eseteiben meghatározandó az is, vájjon a halált idejekorán érkező, czélszerű segély elháríthatta volna-e. A 4—5. pontok esetében pedig meghatározandó, vájjon a sértés mennyi idő alatt gyógyult volna meg, ha a véletlenül hozzájárult vagy idegen ok miatt a halál be nem áll. Ha a halált lövés okozta, meghatározandó, hogy a lövést mily méretű löveggel, mily irányból és körülbelül mily távolságból intézték. 243. §. Gyermekülés gyanúja esetében a halottbonczolás alkalmával megállapítandó az is, hogy a gyermek újszülött és élve született, érett és életképes volt-e. Ha a gyermek élve született, a 241. és 242. §-okban körülirt ténykörülmények állapítandók meg; ha pedig holtan született, a halál időpontja és oka lehetőleg kiderítendő. 244. §. Ha mérgezés gyanúja forog fenn, a vegyészi vizsgálatot rendszerint az országos bírósági vegyész teljesíti. A vegyészileg megvizsgálandó tárgyak az elcserélést, a más anyagokkal való összekeverést és a megromlást megakadályozó módon (236. §.) edénybe vagy tartóba helyezendők és az országos bírósági vegyészhez küldendők el. 245. §. Testi sértés esetében a 241. és 242. §-ok megfelelően alkalmazandók és a véleményben a gyógyulás időtartama meghatározandó. Ez utóbbi tekintetben a véleményadás későbbre is halasztható, sőt a már adott vélemény az eredménynek megfelelően módosítható is. A törvényszéki, törvényhatósági, államrendőri, járási, községi vagy körorvos véleménye, a mennyiben az eljárás adataival megegyez és senki nem kifogásolja, a testi sértés minőségének és gyógyulása tartamának megállapítására bizonyítékul birói szemle nélkül is elfogadható. Egyébként egy vagy több orvos-szakértő alkalmazásával szemle foganatosítandó. 246. §. Ha gyanuok merül fel arra nézve, hogy a terhelt beszámíthatőságát kizáró vagy korlátozó elmezavarban, vagy öntudatlanságban szenved, a megfigyelést mindig két orvosnak kell teljesíteni és véleményt adni arról, vájjon a terhelt elmezavarban vagy öntudatlanságban szenved-e vagy nem, illetőleg a bűncselekmény elkövetésekor abban szenvedett-e úgy, hogy e miatt akaratának szabad elhatározása képességével nem birt s az iránt is nyilatkozni, vájjon a terhelt állapota közveszélyes-e? Ha a szakértők a megfigyelés alatt a terhelt akaratának szabad elhatározását korlátoló körülményeket észlelnek, véleményükben ezeket is tartoznak részletezni. A vádtanács vagy az ítélőbiróság bármelyik megfigyelő vagy véleményt adó orvosnak vagy bármely félnek indítványára a vádló és a védő, esetleg az e czélból nyomban kirendelendő külön védő meghallgatása után elrendelheti, hogy a terheltet elmeállapotának további megfigyelése végett az e czélra rendelt állami intézetbe szállítsák. A szabadlábon levő terhelt csak akkor szállítandó ily intézetbe, ha elmeállapotának megfigyelése máskép meg nem történhetik. Az e végzés ellen használt felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van. Az intézetben a megfigyelés rendszerint legfeljebb két hónapig tarthat, mely idő alatt a vélemény is előterjesztendő.