Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

292 X. szám. 234. §. Ha a szakértők véleményük előkészítése czéljából szükségesnek találják, bizonyos körülményekre vonatkozólag a szükséges felvilágosítások az ügy irataiból nekik megadhatók, esetleg az ügy iratai is, vagy egy részök velők közölhetők. Ugyané czélból uj tanuk hallgathatók ki, sőt a már kihallgatott tanuk újra kihallgathatok és a szakértők a kihallgatáson a biró beleegyezésével a tanúhoz közvetlenül kérdéseket intézhetnek. 235. §. A szemlét rendszerint a vizsgálóbíró vezeti és, a felek, illetőleg képviselőjök részéről tett indítványok lehető figyelembevétele mellett, megjelöli a szakértői megvizsgálás tárgyait és megállapítja a kérdéseket. A felek, illetőleg képviselőjök a vizsgálat és vélemény tárgyát tevő körülményekre nézve indítványozhatják kérdések tételét, és ezeknek a szakértőkhöz való intézése csak fontos okból tagadható meg. A vizsgálóbíró köteles intézkedni, hogy se a közbenjáró egyének, se a szakértők az eljárást ne hátráltassák. 236. §. A szemle tárgya rendszerint a vizsgálóbíró jelenlétében vizsgálandó meg. Nem szükséges a vizsgálóbíró jelenléte, ha félrevonulását a szeméremérzet kímélése követeli; továbbá ha a szemle tárgyának misége és minősége csak hosszabb időn át tartó megfigyelés vagy kísérletezés alapján állapítható meg. Az utóbbi esetben, valamint akkor is, midőn a szakértők vizsgálata a megvizsgált tárgyakat megsemmisíti vagy megváltoztatja, lehetőleg a tárgyaknak csak egy része engedendő át a szakértőknek, a többi pedig a bíróság és a felek pecsétjével lezárva, mindaddig a bíróság örizete alatt tartandó, míg a vizsgálat ismétlésének szüksége teljesen kizárva nincs. Ha a vizsgálóbíró a szemlénél vagy egy részénél nincs jelen, lehetőleg gondoskodjék a szakértői vizsgálat hitelességének biztosításáról. A szemléről felvett jegyzőkönyvben a fennebbi intézkedések tüzetesen megemlítendők és a csomagra vagy tartóra feljegyzendő, hogy az a szakértőknek átadott tárgy részét foglalja magában. A feljegyzést a vizsgálóbíró, a szakértő és a felek aláírják. A lelet nyomban jegyzőkönyvbe veendő, a szakértők véleménye pedig indokolásával együtt vagy azonnal jegyzőkönyvbe mondandó, vagy annak írásban leendő benyújtására a vizsgálóbíró részéről megfelelő határidő tűzendő ki. Ha több szakértő járt el, megengedendő, hogy azok véleményadás előtt egymással tanácskozzanak. 237. §. Ha a szakértők ténybeli megállapításai jelentékenyen eltérők, vagy a lelet határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított ténykörülményekkel ellentétes, ugyanazokkal, vagy ha a kétségek a szakértők újabb kihallgatásával el nem oszlathatók: más szakértőkkel új szemlét kell tartani. 238. §. Ha a szakértők véleményében ellenmondások, helytelen következtetések vagy hiányok mutatkoznak, vagy ha az adott vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér, a véleményadó szakértők felvilágosító nyilatkozatra kötelezendők, s ha ez eredményre nem vezetne, más szakértők véleménye szerzendő be.