Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 158. §. Ha a törvényszék arra a vádra nézve, a mely az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelésének alapjául szolgált, megszüntető határozatot vagy felmentő ítéletet hozott, ebben a letartóztatottnak azonnal való szabad lábra helyezését is elrendelni köteles. Ilyen esetben a megszüntető határozat is mindig kihirdetés útján haladéktalanul közlendő a kir. ügyészséggel. Ha a kir. ügyészség a határozat vagy ítélet ellen az ügy érdemében és annak a szabad lábra helyezést elrendelő része ellen is azonnal perorvoslatot jelent be, a törvényszék rendkívül nyomós okból, kivételesen elrendelheti, hogy az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság a kir. ítélőtábla határozatának leérkezéséig fentartva maradjon. A kir. ítélőtábla határozata ellen használt perorvoslatnak a szabadlábra helyezésre nincs felfüggesztő hatálya. Ha közveszélyes elmebeteg ellen az eljárást megszüntetik vagy felmentő ítéletet hoznak, szabad lábra helyezése helyett őt a legközelebb levő közigazgatási hatósághoz kell kísértetni. 159. §. A vizsgálóbíró által a 141. §. 2. és 4. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság rendszerint csak három hónapig tarthat. E határidőt a vádtanács kivételes esetekben és nyomós ok alapján egy hóval meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás ismételhető, de mindig tüzetesen indokolandó. A bűncselekmény nyomai megváltoztatásának, elrejtésének vagy megsemmisítésének veszélye miatt a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság csak e nyomok biztosításáig, az összebeszélés veszélye miatt (141. §. 3. pont) elrendelt vizsgálati fogság pedig csak az illető tettes, részes vagy tanú kihallgatásáig, illetőleg a szakértő véleményének előterjesztéséig tarthat és mindkét esetben rendszerint nem terjedhet egy hónapon túl. Kivételes körülmények mellett és nyomós okból a vádtanács e határi'dőt legfeljebb egy-egy hónappal két izben meghosszabbíthatja. A meghosszabbított határidő elteltével a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság minden esetre megszüntetendő. A vádtanács a felek kérelme alapján, a vizsgálóbíró és szükség esetén a felek meghallgatása, esetleg az iratok bekívánása után, a fennebb megjelölt határidők lejárta előtt is köteles határozni a felett, hogy a vizsgálati fogság valamely ügyben fentartandó-e vagy megszüntetendő. 160. §. A vizsgálóbíró rendszerint megszüntetheti az általa elrendelt vagy határozatával fentartott (98., 146. §§.) előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot. Mindazáltal, ha elrendelésüket vagy fentartásukat a kir. ügyészség indítványozta és a 147. és 159. §-okban meghatározott leghosszabb tartamuk még le nem járt, illetőleg azt a vádtanács még meghosszabbíthatja, a vizsgálóbíró a foglyot csak a kir. ügyészség hozzájárulásával helyezheti szabad lábra. A mennyiben a kir. ügyészség a szabadlábra helyezéshez hozzá nem járul, a vizsgálóbíró haladék nélkül, legfeljebb huszonnégy óra alatt, kikéri a vádtanács határozatát s addig, míg erről nem értesül, a szabadlábra helyezést felfüggeszti. Halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmény esetében a terheltnek szabadlábra helyezését csak a vádtanács rendelheti el. A magánvádló indítványa nem korlátozza a vizsgálóbírót a szabadlábra helyezésben.