Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.
Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról
X. szám. 277 161. §. Ha az előzetesen letartóztatottat vagy a vizsgálati foglyot szabadlábra helyezik, de ellene az eljárást tovább folytatják, a nyomozás alatt a kir, ügyészségnek vagy a rendőrhatóságnak megkeresésére a vizsgálóbíró, a vizsgálat elrendelése után pedig a vizsgálóbíró vagy az eljáró bíróság, kivételes esetekben, nyomós okból meghagyhatja a terheltnek, hogy az eljárás jogerős befejezéséig valamely meghatározott községbe vagy helyre ne menjen, vagy a számára kijelölt tartózkodóhelyről a bíróság engedelme nélkül ne távozzék. E meghagyás megszegése, valamint az idézőiével iránti engedetlenség, az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak újra való elrendelését vonhatja maga után. Erről a szabadlábra helyezettet fel kell világosítani. A 108. §-ban megnevezetteknek szabadlábra helyezéséről feljebbvaló, illetőleg fegyelmi hatóságuk azonnal értesítendő. 162. §. A 141. §. 2. vagy 4. pontja alapján előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezendő vagy fogva levő egyént szabad lábon kell hagyni, illetőleg szabadlábra kell helyezni, ha maga, vagy helyette más, megfelelő biztosítékot a<l és ez, tekintettel a vád tárgyává tett bűncselekményre és a terheltnek személyes körülményeire, megszokásét valószínűtlenné teszi. 163. §. A biztosítékot készpénzben vagy olyan értékpapírokban kell letenni, melyeket a közpénztáraknál óvadékul elfogadnak. Elfogadható határozott összeg fizetésére szóló és jelzálogilag biztosított, a terhelt vagy harmadik személyek által kiállított olyan kötelező nyilatkozat is, a mely megfelel azoknak a feltételeknek, melyek az árvák pénztárából adható kölcsönre nézve megállapítva vannak. 164. §. A biztosíték az eljáró bíróságnál ajánlandó meg. Elfogadása, neme és összege tárgyában a kir. ügyészségnek meghallgatása után, az eljárás szakához képest, a vádtanács vagy az itélőbiróság határoz. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a biztosíték összegének meghatározása előtt a sértettet is meghallgathatja. A kir. ügyészség részéről a biztosíték mellett való szabadlábra helyezés elrendelése ellen bejelentett felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van. A mennyiben a kir. ügyészség csak a biztosíték nemére vagy összegére nézve használt felfolyamodást, a törvényszék a terheltnek szabadlábra helyezése vagy fogvatartása iránt határoz. 165. §. A biztosíték mellett szabadlábra helyezett terhelt ismét letartóztatható, ha szökést kísérel meg, ha szabályszerű idézésre a hatóság előtt meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon ki nem menti, vagy ha ellene a vizsgálati fogság elrendelésének valamely törvényes oka szabadlábon hagyása vagy szabadlábra helyezése után merült fel. 166. §. A biztosíték, ha annak elvesztése még jogerejűleg ki nem mondatott, felszabadul és a letevőnek visszaadandó, ha a terheltet ugyanazon bűncselekmény miatt letartóztatják, ha az előzetes