Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 271 Ha azonban a beismerés teljesen kimerítő és azt az eljárás egyéb adatai is támogatják, a további nyomozás vagy vizsgálat teljesítése a vádló indítványától függ. 140. §. Ha a kihallgatást foganatosító hatósági közegnek a terhelt részéről használt nyelvben nincs teljes jártassága, előlegesen megesketendő tolmácsot kell alkalmazni. Ha a terhelt süket, de olvasni tud, a kérdéseket írásban kell hozzá intézni; ha pedig néma, de írástudó, arra szólítandó fel, hogy a feleleteket Írásban adja meg, esetleg önmaga irja a jegyzőkönyvbe. Ha a kihallgatás ekkép nem foganatosítható, a kérdésnek és a terhelt feleleteinek tolmácsolására oly egyén alkalmazandó, ki magát a terhelttel megértetni tudja. A tolmács gyanánt használt egyén jegyzőkönyvvezetőül alkalmazható. XI. FEJEZET. Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság., I. Előzetes letartóztatás. 141. §. Előzetes letartóztatás rendelhető el: 1. tettenkapás esetében, ha a tettenkapott kiléte azonnal meg nem állapítható; 2. ha a terhelt megszökött, vagy avval a czéllal, hogy magát a bűnvádi eljárás elől elvonja, elrejtőzött és utóbb a hatóságnál önként nem jelentkezett; továbbá ha bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy a teihelt a szökésre előkészületeket tett; végre ha megszökésétől azért, mert állandó tartózkodóhelye vagy rendes keresetforrá=a nincs, vagy mert ismeretlen és magát igazolni nem tudja, vagy az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani; 3. ha bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy a terhelt valamely tettestársat, részest, orgazdát, bűnpái tolót vagy tanút hamis vallomás tételére, vagy a vallomás megtagadására, illetőleg szakértőt hamis véleményadásra bírni, vagy a bűncselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni vagy elrejteni törekedett vagy törekszik; 4. ha a terhelt nem magyar honos és alaposan tartam kell attól, hogy szabadlábon hagyása esetében a hatóság ujabb idézésére nem fog megjelenni; 5. ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt ujabb bűntettet vagy vétségeket követett el; vagy ha bizonyíték forog fenn arra, hogy a terhelt a megkisérlett bűntett vagy vétség végrehajtásával vagy azzal fenyegetőzött, hogy ujabb bűntettet vagy vétséget fog elkövetni. 142. §. A tettenkapás esetei: 1. ha valaki a tettest vagy a részest a bűncselekményen rajta éri; 2. ha valaki, mint szemtanú, vagy szemtanú által figyelmeztetve, a. tettest vagy részest azonnal a bűncselekmény elkövetése után elfogta vagy űzőbe vette. A tettenkapottat bárki elfoghatja. Köteles őt azonnal a legközelebb levő járásbírósághoz, vizsgálóbíróhoz, kir. ügyészséghez vagy rendőri hatósághoz kísérni, vagy ha ezt nem teheti, az említett hatóságok közöl a legközelebb levőnél nyomban jelentést tenni. A hatóság a tettenkapottat, ha erre törvényes ok fenforog, őrizet alá veszi. Ha az elővezetés nem a kir. ügyészséghez történt, ez utóbbi a tényállásról, valamint a tettenkapás egyéb körülményeiről azonnal, legkésőbb huszonnégy óra alatt értesítendő.