Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

272 X. szám. 143. §. Az előzetes letartóztatást rendszerint a vizsgálóbiró, esetleg a vádtanács, vagy az ítélő biróság, ha pedig a késedelem veszélylyel jár, a járásbíróság vagy rendőri hatóság (85. §. első bekezdés) irásba foglalt határozatban rendelik el. A határozatban lehetőleg pontosan megjelölendő a terheltnek személye, továbbá megemlítendő a terhére rótt bűncselekmény, a letartóztatás törvényes oka és ama hatóság, mely elé a terhelt állítandó. A határozat a terheltnek elfogatásakor, esetleg a hatóság elé állításakor kézbesítendő ; irásba foglalása és kézbesítése csak akkor halasztható el, és pedig legfeljebb huszonnégy órára, ha a késedelem veszélylyel jár. A mennyiben a 108. §-ban megnevezettek letartóztatásának helye van, ennek elrendeléséről a feljebbvaló, illetőleg fegyelmi hatóság azonnal, lehetőleg a foganatosítás előtt értesítendő. Katonai biróság hatóságának alávetett egyén ellen elrendelt előzetes letartóztatás csak feljebbvaló hatósága utján foganatosítható. A fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban levő vagy ideiglenes szolgálat tételére behívott tagjai ellen, e szolgálatuk tartama alatt, a polgári hatóság béke idején csak bűntett miatt, szökés esetében vagy a 141. §. 3. pontja alapján, rendelhet el előzetes letartóztatást. Valódi mozgósítás esetében, ennek közhírré tételétől a leszerelésig, mozgósított csapathoz, katonai intézethez vagy hatósághoz tartozó, vagy ilyenhez behívott egyént a polgári hatóság csak akkor tartóztathat le, ha szökésben van, vagy katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, vagy ha ellene olyan bűntettnek nyomatékos gyanúja forog fenn, melyre a törvény legkisebb büntetésül öt évi fegyházat vagy ennél súlyosabb büntetést rendel. A kézrekerült katonai szökevény, vagy a fegyveres erőnek az a tagja, a ki a katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, azonnal a legközelebb levő katonai hatóságnak adandó át. 144. §. Bármely közhatóság, közhivatalnok vagy hatósági közeg letartóztathatja azt, a ki ellen hivatalos értesülése szerint elfogató parancs (143., 150. §§.) vagy nyomozó levél van kibocsátva. A letartóztatott a legközelebb levő vizsgálóbiró, járásbiróság, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság elé állítandó. Az átvevő hatóság a letartóztatottat azonnal szabad lábra helyezi, mihelyt meggyőződik, hogy ez nem az az egyén, a kinek elfogatása vagy körözése elrendelve van. Ellenkező esetben intézkedik, hogy a letartóztatottat ama hatóság elé kísérjék, amely az elfogató parancsban vagy nyomozó levélben megjelölve van. 145. §. A járásbiróság és a rendőri hatóság kötelesek az általuk letartóztatott vagy eléjök állított egyént azonnal, legkésőbb huszonnégy óra alatt kihallgatni. A letartóztatott kihallgatása után azonnal szabad lábra helyezendő, ha további fogvatartására nincs törvényes ok. Ha a letartóztatott egyén oly bűncselekményt követett el, mely a katonai biróság hatásköréhez tartozik, azonnal, legkésőbb negyvennyolcz óra alatt, a legközelebb levő katonai hatóságnak adandó át. Más esetekben a rendőri hatóság köteles a letartóztatottat a kihallgatás után azonnal, legkésőbb negyvennyolcz óra alatt, a mennyiben bűntett vagy törvényszék hatáskörébe