Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 265 116. §. A vádtanács üléseiből a közönség ki van zárva. A vádtanács rendszerint zárt ülésben tanácskozik, melyen csak tagjai lehetnek jelen. Még azokban az esetekben is, midőn a vádtanács ülésében hivatalos vagy más egyének meghallgatandók, a vádtanács zárt ülésben hozza határozatát. A kir. ügyészség a vádtanácsnak a 114. §. értelmében tartott ülésein és, ha a vádtanács meghívja, más ülésein is tartozik jelen lenni; a tanácskozásban azonban nem vehet részt. A vádtanács előtt tartott tárgyalás alkalmával a vádtanács elnökét a főtárgyalás elnökének, a vádtanácsot pedig a törvényszéknek jogai illetik. III. A vizsgálat menete. 117. §. A vizsgálóbíró a vizsgálat folyamában hivatalból, indítvány bevárása nélkül is köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, a melyek a való tényállás megállapítása s a tettes és a részes kinyomozása végett szükségesek (9. §.). Mellőzendő azonban oly részleteknek és mellékes körülményeknek kutatása, melyek a 102. §. keretén kívül esnek. A nyomozás cselekményei csak hézagos voltuk miatt, kétség vagy homály eloszlatása végett, vagy abban az esetben ismétlendők, ha oly bizonyítékra vonatkoznak, melyről valószínű, hogy a főtárgyaláson nem lesz felvehető. 118. §. Abban az esetben, midőn a bűncselekmény nyomokat hagyott, a vizsgálóbíró ezeket, ha hiteles módon még meg nem történt volna, szemlével vagy más alkalmas módon haladék nélkül megállapítja. A szökésben levő terheltnek kézrekerítése iránt, valamint a bűncselekmény elkövetésére mutató vagy abból eredő, illetőleg bizonyítékul egyébként szolgálható tárgyaknak megszerzése és birói őrizetbe vétele iránt is sürgősen intézkedik. Ezután lehetőleg első sorban a terheltet hallgatja ki, a többi bizonyítékot pedig a sértettnek, a tanuknak és a szakértőknek kihallgatásával, továbbá szemle, esetleg szakértői vizsgálat foganatosításával szerzi meg. 119. §. A felek a vizsgálóbírónál indítványokat tehetnek az egész vizsgálat alatt és bármely vizsgálati cselekmény tekintetében. 120. §. A kir. ügyészség bármikor kívánhatja a vizsgálati iratoknak hozzá leendő áttételét, és ez csak abban az esetben tagadható meg, ha az eljárás fennakadását okozná. A kir. ügyészség és a magánvádló a vizsgálati iratokat bármikor megtekinthetik. A terhelt a vizsgálat menetéről és fejleményeiről kihallgatásakor értesítendő, ha ez a vizsgálat czélját nem veszélyezteti. Kérelmére neki ily értesítés, a fennebbi feltétel mellett, más alkalommal is adandó. 121. §. Minden vizsgálati cselekményről, foganatosításakor vagy közvetlenül teljesítése után, jegyzőkönyv veendő fel. Jegyzőkönyvvezető mindig alkalmazandó. E czélra, rendes jegyzőkönyvvezető hiányában, a vizsgálóbíró külön megesketendő más alkalmas egyént is használhat. K|PVH. IROMÁNÍ. 1896 — 1901. II. KÖTET. 3i