Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

266 X- szám. A kihallgatásról szóló jegyzőkönyvbe a kérdések csak annyiban jegyzendők fel, a menynyiben ez a feleletek megértéséhez szükséges. A lényeges feleletek tartalma, a használt tájkifejezések értelmének meghatározásával, lehetőleg szó szerint veendő fel. A jegyzőkönyvből ki kell tűnni, hogy az eljárásnak lényeges alakiságai miként voltak megtartva. A jegyzőkönyv a kihallgatott és a közreműködött egyének előtt felolvasandó, illetőleg ha ezek az állam nyelvét nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma velők oly nyelven közlendő, melyet értenek. Ennek megtörténtét és a helybenhagyást a jegyzőkönyvbe kell iktatni. A jegyzőkönyvet, illetőleg ennek minden ívét a kihallgatott és a közreműködött egyének aláirják, esetleg kézjegyükkel látják el. Utóbbi esetben a nevet a jegyzőkönyvvezető irja alá s ennek megtörténtét megjegyzi. Az aláírás, illetőleg kézjegygyei való ellátás elmaradásának oka megemlítendő. 122. §. A jegyzőkönyvön vakarással semmit sem szabad változtatni. Ha egyes szavakat ki kell törölni, ennek úgy kell történnie, hogy azok olvashatók maradjanak, s a törlés megtörténtét, valamint egyes szavak közbeszúrását a jegyzőkönyv végén meg kell emliteni. A szükséges kiegészítések a jegyzőkönyv végén veendők fel. 123. §. A vádtanács, a törvényszék és a felsőbb fokú bíróság a vizsgálóbírót, meghallgatása után, a 121. és 122. §-okban foglalt szabályok megszegése miatt száz koronáig terjedhető rendbirsággal büntethetik. ' 124. §. A 97. §-ban foglalt rendelkezések, a kir. ügyészség tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt kivéve, a vizsgálati eljárás színhelyén levőkkel szemben is alkalmazhatók. Azok ellen, kik valamely vizsgálati cselekmény teljesítésénél a vizsgálóbíró intése után is sértő vagy durva magaviseletet tanúsítanak, a vizsgálóbíró száz koronáig terjedhető és elzárásra átváltoztatható pénzbüntetést állapíthat meg; szükség esetén a rendetlenkedőt műkődése helyéről el is távolíttathatja. A fogva levő terhelt ellen ilyen rendetlenkedés miatt fegyelmi büntetés alkalmazandó. A kir. ügyészség képviselőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek hasonló magaviselete miatt illetékes fegyelmi hatóságuknál teendő feljelentés. A védő, a magánvádlónak vagy a sértettnek ügyvédje, továbbá a szakértő és a bírósági tanú ellen rendbüntetés gyanánt száz koronáig terjedhető pénzbírság állapítható meg. A katonai bíróság hatóságának alávetett egyént a vizsgálóbíró rendreutasítja, szükség esetében működése helyéről eltávolíttatja és megbüntetése végett a legközelebb levő katonai hatóságot keresi meg. A vizsgálóbíró e kérdésekben végzéssel határost és intézkedését a jegyzőkönyvben megemlíti. Ha a vizsgálóbíró a magánvádló ellen állapított meg pénzbüntetést, vagy ennek vagy a sértettnek képviselője, a védő vagy valamely szakértő vagy bírósági tanú ellen alkalmazott pénzbírságot, erről haladéktalanul jelentést tesz a vádtanácsnak, mely a megállapított rendbüntetést hivatalból is mellőzheti vagy enyhítheti. 125. §. A vádló és a védő a terheltnek és a tanuknak kihallgatásánál, a terhelt pedig a tanuk kihallgatásánál rendszerint nem lehetnek jelen.