Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
264 1211. szám. a különbség a bevételek és kiadások között, mint jelenleg. így 1886-ban az 5%-os földtehermentesitési adósság 188.119 milliót tett, kamatra, törlesztésre és kezelésre 17-07 millió fordíttatott, mig az állami adók után szedett pótlék 18-6 milliót jövedelmezett. Azonban 1889 óta az 5°/ 0-os adósságoknak 4°/ 0-osra történt konverziója után az adósság 1995 millióra emelkedett ugyan, de ezzel szemben a kiadások csökkentek, a bevételek pedig növekedtek. Így például 1890-ben a kiadások 8-95 milliót tettek, mig a bevétel 20 millión felüli összeget eredményezett. Az évenkinti fölöslegnek levonása tehát a jelenlegi ügyállás mellett nem koncedáíható. Ami a jövedelmi adópótlékot illeti, legyen elég arra utalnunk, hogy ennek beszámítása, vagy levonása iránt a két küldőItség között mindig nézeteltérés uralkodóit. Az osztrák deputácziónak mindig döntő érvül szolgált azon körülmény, hogy 1868 ó'a a Lajtán innen is szedetik egy rendkívüli pótlék, mely a kereseti és jövedelmi adónál még jelenleg is 70 és 100 °/ 0 között mozog, mig a föld- és épületadónál az ordinariummal egyesitteteti Az ausztriai és magyarországi föld-és épületadókat vizsgálva, azon eredményre jutunk, hogy csakis a jövedelmi adópótlékok beszámításával nyerhetünk a két. részrőli megterheltefés összehasonlítására alkalmas alapot. Hogy csak egy példát hozzunk fel, Ausztriában az adószázalék a tiszta jövedelem 22-7 százaléka, mig Magyarországon csak 17-1 %, úgy hogy még a jövedelmi adó pótlékát is hozzászámítva sincsenek a magyarországi földbirtokosok jobban megterhelve, mint az osztrákok. Az adócontingens a Lajtán innen 37-5 milliót tesz, míg Magyarországon a l? 1 ^ 0 / 0-08 állami adó 25-99 milliót, mely összeghez még hozzászámítandó a 845 milliót jövedelmező 30°/ 0-os jövedelmi adópótlék és földtehermentesitési járulék. Magyarországon tehát az 53,454.466 alsó-ausztriai holdnyi területből esik egy holdra átlag 68l kr. adó, mig Ausztriában 762 kr., mi mellett még tekintetbe veendő az is, hogy a katasztrális tisztajövedelem holdanként 2 frt 84 kr., Ausztriában pedig 3 írt 36 kr., s még pedig korántsem azért, mintha Ausztriában a termelési viszonyok kedvezőbbek volnának, hanem csupán a szigorúbb becslés következtében. Az épületadó is csak akkor éri el a két államban ugyanazon magasságot, ha, Magyarországon a jövedelmi adópótlékot is hozzászámítjuk. A quota kiszámításánál a múltban fölmerült differencziák arra birták az osztrák küldöttséget, hogy a hozzájárulási arány kiszámítása egy más alapot hozzon javaslatba. Hisz tekintettel az elmúlt években folytatott tárgyalásokra csaknem lehetetlennek látszott megegyezésre jutni, ha a küldöttségek a különböző számítási módokhoz ragaszkodnak. Azon szempontokat, melyek az 1887. évi márczius hó 24-én kelt osztrák üzenetben irányadók voltak, a tisztelt magyar országos küldöttség bizonyára épen úgy ellenezte volna, mini a jelenleg tett uj indítványt. Az osztrák részről 1887-ben és 1877-ben követett alapelvek szerint járulék a praecipuumot beszámítva 62-23, illetőleg 37'77 százalékot tenne, ha pedig a földtehermentesitési pótlékból csak 106-48 milliót vonunk le kamatra, törlesztésre és kezelési költségekre, úgy Ausztriára 61'l°/o, Magyarországra pedig 38-9°/o esnék. A két részről eszközölt számítások .között tehát lényeges különbség van, a mennyiben a tisztelt magyar küldöttség a hozzájárulási arányt 30765, illetve 69'23 százalékra számítja és ennek folytán a praecipuum beszámítása után az egész quotát 3i4 : 686 arányban javasolja megállapítani, a mire nézve különben nem hagyhatjuk íelemlitetlenül, hogy még a magyar részről kiszámított quota elfogadása esetén is, az a praecipuum beleszámításával tulajdonkép 67-85 : 32-15 arányban volna megállapítandó. Az osztrák küldöttség azon fontos körülményt is fontolóra vette, hogy az adó-
