Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai

ISII. szám, 251 országok bruttó-bevételeinél az országos adópótléktól, a szelvény- és nyereményadótól és egyedül az egyoldalúlag létesített adókat vonjuk le, akkor- Magyarországra nézve (a volt katonai határőrvidéket is beleértve) marad : 1.522,262.235 frt, vagy évi átlagban: 169,140.248 frt; a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve : 3,425,729.156 frt, vagy évi átlagban : 380,636.573 frt, azaz százalékokban kifejezve 30 765 : 69235. Ámbár már ezen számitások is, habár nem feltétlenül biztos alapot, de mégis elegendő támpontot nyújtanak a hozzájárulási arány kiszámítására : mindazáltal a bi­zottság vizsgálat alá vette a két államnak azon jövedelmeit, melyeken jelenleg a köz­teherviselés nyugszik és melyek a teljesítési képesség legbiztosabb ismérveit szolgáltat­ják. Ezen, hivatalos adatok alapján megejtett vizsgálat eredménye a következő : 1. Földjövedelem. 2. Házbérjövedelem. 3. Keresetadó és a jövedelemadó I. osztálya alá eső jövedelem 4. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek jövedelme 5. Tőkekamat és szelvényjövedelem . . . Ausztria Magyarország 164,584.585 frt 144,559.624 frt 212,809.009 » 77,769.028 » 206,370.500 » 94,337.042 y> 145,157.000 » 34,195.910 » 153,913.000 » 41,790.110 » Összesen 882,834.094 frt. 392,651.714 frt. Százalékos arány 6922 : 30'78. A mi a fogyasztási adókat illeti, a birodalmi tanács bizottsága ez alkalommal is megemlékezik azon régibb, általa helyesnek tartott indítványról, mely szerint bizonyos közvetett adók, a milyen a czukor- és szeszadó, közöseknek nyilváníttatván épen úgy, mint a vámjövedelem, a közösügyi költségek fedezésére fordíttatnának. A magyar országos bizottságok, valahányszor ezen indítvány felmerült, rámutattak azon politikai okokra, a melyeknél fogva ezen indítvány Magyarországra nézve elfogadhatatlan és a melyek lehe­tetlenné teszik azt, hogy Magyarország, — habár a fennálló vám-és kereskedelmi szerződés szerint ezen adónemek egy részének kezelése egyenlő elvek szerint történik, — lemond­jon azon jogáról, miszerint az ezen adónemekből eredő jövedelemről ő maga korlátlanul rendelkezhessék. De még akkor is, ha nem forognának fenn ezen politikai okok, és ha Magyarország azon helyzetben volna, hogy az osztrák részről tett indítványt elfogad­hatná, nem állhatna reá, hogy a szerint, a mint az a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve kedvező vagy nem kedvező, a fogyasztási adók nem a maguk egészében, hanem csak bizonyos adónemekre nézve nyilváníttassanak közö­seknek, másokra nézve pedig nem. Ha pedig az imént emiitett elv következetesen vitetnék keresztül, azaz valamennyi fogyasztási adóra alkalmaztatnék, akkor az ered­mény a következő volna: a szesz-, sör-, czukorgyártásból és az ásványolaj adóból folyó fogyasztási adóbevételek az 1886—1894. években kitettek : : ,o V

Next

/
Thumbnails
Contents