Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
252 1211. szám. Magyarország Ausztria Bosznia és Herczegovina Összesen: Szeszadó . . 203,366.086 frt 225,265.259 frt 2,896.056 frt 431,527 401 frt Söradó . . . 15,792.710 » 228,624.845 » 376.498 » 244,794.053 » Czukoradó . . 31,301.426 » 234,629.473 » 217.326 » 266,148.225 » Ás vá nyolajadó 44,546.296 » 42,676.145 » . 87,222.441 » Összesen 295,006.518 frt 731,195.722 frt 3,489.880 frt 1.029,692.120 frt Arány; 28-65°/<> 7í01°/o 0"34°/o Már ezen számitások is azt mutatják, hogy azon arány, a mely szerint Magyarország eddigelé a közösügyi kiadásokhoz hozzájárult, nemcsak a tényleges viszonyoknak teljesen megfelelő, hanem még többé-kevésbé túlhaladja ezen számításoknak eredményét. A magyar országos bizottság mindazonáltal ennél is tovább menvén, ügyeimét kiterjeszLette oly egyes közgazdasági tényezőkre is, a melyek valamely állam vagyonossági és igy teherviselési képességének megitélésénél latba esnek. Összehasonlitotla pl. a bányászat, ipar és forgalommal foglalkozó népesség számát Magyarországon és Ausztriában az 1890. évi népszámlálás adatai szerint. Magyarországon megszámláltatott 1,210.473, Ausztriában 3,725.970; az arányszám százalékokban = 2452: 75-48. A bányászati és kohászati termelés értéke 1891—1893-ban volt: Magyarországon 33,838.000 frt, Ausztriában 111,118.000 frt, az arányszám százalékokban kifejezve = 24"39:75"6í. Az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyző pénztára tagjai számarányának és a pénztárba befolyt járulékoknak összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarországon volt a tagok száma 329.712, Ausztriában 1,885.838; az arányszám százalékokban 14"88:85*12; a járulékoknak összege pedig Magyarországon: 2,016.000 frt, Ausztriában 14,214.400 frt; az arányszám százalékokban = 1242:8758. Fontosnak tartja a magyar országos bizottság a két állam pénzintézetei részvényes tartaléktőkéjének összehasonlítását. Magyarországon 1892-ben e tőkék kitettek 102,776.000forintot, Ausztriában 268,183.000forintot; arány százalékban277 : 723 Nem kevésbé érdekes a magyar királyi és az osztrák cs. kir. postakarékpénztárak betéti üzletének összehasonlítása az 1891—1894-iki átlag szerint. A betevők száma volt Magyarországon 77.549, Ausztriában 168 465, százalékokban kifejezve 3!'52:68"48; a betétek összege Magyarországon 8,279.000 frt, Ausztriában 27,975.000 frt, százalékokban 2284: 77i6. A betétek álladéka az 1894. év végén a magyarországi postatakarékpénztárnál kitett: 10,232.000 frtot, Ausztriában 38,427.000 frtot, százalékokban 21-03: 7897. A takarékpénztáraknál történt betétek összehasonlítása, azon oknál fogva, hogy Horvát-Szlavonországok pénzintézeteire vonatkozó adatok csak az 1892. évig állanak rendelkezésünkre, csakis ezen utóbb megnevezett évre vonatkozhatik, a melyben a takarékbetétek álladéka volt a magyarországi takarékpénztáraknál: 510,680.000 frt, Ausztriában 1.406,579.000 frt, százalékokban = 2664; 73 36. A vasutak üzleti feleslege, a melyre nézve csakis az 1891-iki adatok felett rendelkezhetünk, az említett évben tett a magyar állam területén 43,232.916 frtot, az osztrák állam területén: 114,462.421 frtot, vagy százalékokban 2742 : 7258 A két állam vagyonossági viszonyaira érdekes világosságot vet különben a postautalvány-forgalom is. Az e tekintetben előttünk fekvő adatok szerint postautalványok utján Ausztriából Magyarországba küldetett 39,700.000 frt, Magyarországból Ausztriába 123,900.000 frt, az arányszám százalékokban 243 : 757.
