Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
250 1211. szám. legalább megközelítőleg vissza lesz nyerve azon alap, melyen a két állam teherviselési képességének összehasonlítása és a hozzájárulási arány kiszámítása eredetileg történt. Midőn a t. osztrák bizottság azon örvendetes tényt constatálja, hogy a magyar államháztartásban az egyensúly nemcsak mulandóan helyreállott, hanem jelenleg már biztos alapon nyugszik, a magyar országos bizottság távolról sem akarja ezt tagadásba venni, de a maga részéről nem kevésbé őszinte örömmel veszi a t. osztrák bizottságüzenetében foglalt azon másik kijelentést is, miszerint az osztrák államháztartás évek sora óta hasonló egyensúlynak örvend, a melynek megzavarásától a béke fentartása és takarékos kezelés mellett egyáltalában nem lehet tartani. Ha tehát a hozzájárulási arány a két állam pénzügyi helyzetének és vagyonosságának arányát tükrözteti vissza, a pénzügyi helyzet pedig a monarchia mindkét államában — Ausztriában minden nagyobb erőmegfeszités nélkül — egyaránt örvendetes haladást mutat, akkor a hozzájárulási arány megváltoztatására csakugyan nincsen ok. Legyen szabad ezúttal megjegyeznünk, miszerint az 1867-iki megállapodás, a mely lényedben még ma is fennáll, korántsem lett azért, megkötve, mert — miként a tisztelt osztrák bizottság nagybecsű üzenetében mondva van — Magyarországnak akkori pénzügyi helyzete nem volt kedvező, mert ez azt tenné, hogy az akkoriban Magyarország által elvállalt quota kisebb volt, mint a mely őt amaz időben joggal terhelte volna. Ennek épen az ellenkezője áll. A magyar országos bizottság 1867-ben az akkor előterjesztett adatok alapján csakis 257 2 %-ra számította a Magyarországot illető quotát, később pedig a 30 : 70 arányt csak azon reményben fogadta el, hogy — a zárjegyzőkönyv szavaival élve — »a visszanyert önkormányzat folytán az ország anyagi ereje azon 10 év alatt, a melyre az arány megállapíttatik, emelkedni fog«. Ha már most azóta ezen remény teljesült és az országnak anyagi ereje csakugyan emelkedett, ez által csakis helyreállott az egyensúly az elvállalt quota és az ország anyagi ereje közt, a mely Magyarországot némileg kárpótolja azon akkoriban a tények által még nem igazolt áldozatokért, a melyeket a kiegyezést követő években jó sokáig hozni kénytelen volt, de a magyar quota mostani felemelésére okot egyáltalában nem szolgáltathat. Az imént felhozottak után talán felesleges mondanunk, hogy a magyar országos bizottság sem tartja feltétlenül megbízhatónak azon alapot, a melyet az adókból származó bruttobevételek nyújtanak. De miután a főkérdés, a melylyel ez alkalommal foglalkoznunk kell, az: vájjon történt-e az utolsó 10 év alatt oly változás, a mely a hozzájárulási aránynak módosítását tenné szükségessé, az összehasonlítás czéljából megejtettük a számítást ugyanazon az alapon, a melyen eddigelé az arányszám megállapítása nyugodott és ez úton a következő eredményhez jutottunk: a magyar korona országai egyenes és közvetett bruttó-jövedelméből levonva a szeszadó kivételével az egyoldalúlag létesített adókat, másrészt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok eredményéből színién levonva az egyoldalúlag létesített adókat, de hozzászámítva az országos adópótlékot, továbbá a hallgatag levont szelvény- és nyereményadó összegét, a számla ugy áll: hogy a magyar korona országaiban az egyenes és közvetett adók eredménye 1.891,382.969 frt, ebből levonva az egyoldalúlag létesített adók 365,096.065 forintnyi összegét, marad 1.526,286.904 frt, vagy évi átlagban: 169,587.434 frt. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban az egyenes és közvetett adók eredménye: 3.483,687.163 frt, levonva az egyoldalúlag létesített adókat, de hozzáadva az országos adópótlékot, a szelvény- és nyereményadót, lesz összesen: 3.910,411.876 forint, vagy évi átlagban: 434,490.iÜ08 frt, azaz százalékokban kifejezve = 28"073:71 "927. De még akkor is, ha eltekintünk a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és
