Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
1211. szám. 247 Egyébiránt, hogy miként vélekednek Németországban e tárgyról, azt drasztikus módon megvilágítja azon nyilatkozat, melyet Miquel minister, pénzügyi kérdésekben Németország egyik legelismertebb tekintélye, már 20 év előtt tett, azt mondván: »Die Matrikularbeitrage schlagen allén Grundsatzen der Volkswirthschaft geradezu ins Gesicht; sie führen zurück in das Mittelalter zu den ersten Anfángen der Steuergesetzgebung, zu den Kopfsteuern; eine Umlage, welche 100.000 Bremer gleichmássig trifft, wie 100.000 Bewohner des Thüringer Waldes, kann unmöglich die dauernde Basís des Steuersystems des Bundes sein.« És e nézeteket nem csekélyebb ember erősité meg, mint Bismarck maga, a ki az 1867. márczius 11-iki ülésben Miquelnek adott válaszában szórói-szóra ezt. monda: »dass eine Contingentirung nach der Kopfzahl ein unvollkommener Modus, eine Aushilfe von vorübergehender Natúr ist, gebe ich gerne zu; das Beispiel von Bremen und von Hamburg mit seinen reichen Einwohnern im Vergleich zu den Thüringerwald-Bewohnern ist vollstcmdig mtreffmd.« A mi pedig Svájczot illeti, ott igenis körülbelül 20 évvel ezelőtt a cantonok pénz-contingenseit megállapították, a mely intézmény azonban tudtunkra gyakorlatilag " soha nem lett alkalmazva. De már az arra vonatkozó törvény is világosan mutatja, hogy a népesség számát a hozzájárulási aránynyal összeköttetésbe hozni nem lehet. Mert még a kis terjedelmű Svájczban is a hozzájárulási arányra nézve 8 osztályt kellett megállapítani fejenkinti 10—15—20—30—40—50 — 70—80 centimé megterheltetéssel. És hogy csak: egyetlen példát említsünk, a, Schwyzi canton a 3. osztályba, azaz fejenkinti 20 centimé megterheltetéssel soroztatott be, holott Basel városa, a mely ugyanannyi lakossággal bir, a 8. osztályba fejenkinti 80 centimé megterheltetéssel tartozik. Ha ily eltérések léteznek a kis terjedelmű Svájczban, menynyivel nagyobbak ezen eltérések a hasonlíthatatlanul nagyobb terjedelmű és annyi különböző elemből álló osztrák-magyar monarchiában. Legyen szabad ezt a monarchia mindkét államából néhány példával illustrálni : Ha Ausztria összes népességét 100-nak vesszük, Galiczia népessége Alsó-Ausztriáéhoz úgy aránylik, mint 27.65 : 11.14. E szerint Galicziának a fejszám szerint az 1893-iki directadókhozkellett volna szolgáltatni 30,995.885 frtot, valósággal szolgáltatott 12,006.287 frtot. Alsó-Ausztriának fejszám szerint 12,488.035 frtot, valósággal 35,056.720 frtot. Magyarországra nézve az 1890-iki népszámlálás és az 1894-iki zárszámadások alapján: Horvát-Szlavonországoknak Magyarországhoz való népességi aránya Egyenes és fogyasztási adó bevételeinek Magyarország ugyanezen czímű bevételeihez való aránya Mármaros vármegyének Fejér vármegyéhez való népességi aránya Ellenben egyenes adó bevételeinek aránya Torda-Aranyos vármegyének Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez való népességi aránya ............... Egyenes és fogyasztási adó bevételeinek aránya Lika-Krbava vármegyének Bács-Bodrog vármegyéhez való népességi aránya Egyenes és fogyasztási adó bevételeinek aránya pedig .... Lika-Krbava vármegyének Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez való népességi aránya . . . . . . . . . Egyenes és fogyasztási adó bevételeinek aránya ellenben . . , 12-eo°/o : 87'40°/o 6.49°/o : 93.51% 54.66°/o : 45.34°/o 26.29% : 73.7i°/o 10.94°/o : 89.06°/o 1.55% : 98.45% 21.04 0 /o : 78.96% 2.96% : 97.04% 13.49% : 86.51% 0.5s°/o : 99.42°/o
