Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-1165. kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasut „Dorogh” állomásától a doroghi Drasche-féle kőszénbánya-telephez vezetendő szárnyvonal engedélyezése tárgyában
84 1165. szám. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizteröletekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya l435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve az állomásokon 4-75 méternél, a nyilt vonalon pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. A szárnyvonalnak a budapest—esztergomi h. é. vasúttal párhuzamosan haladó szakaszán a szárnyvonal tengelye a h. é. vasút pálya tengelyétől legalább 4o méter távolságban feküdjék. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított y2°/o-át és azonkívül egy (1) teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő szárnyvonalon 200 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a doroghi csatlakozó állomáson előállitandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyőfából avagy esetleg bükkfából állíthatók elő; a bükkfából készített talpfák azonban csakis telítve és pedig csak a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A közönséges talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: Folyóméterenkint 23'6 kilogramm súlyú aczélsínekkel előállitandó felépítmény mellett: hosszúság = 2-2 m., vastagság = Oiá m., felső szélesség == 0i6 m. és alsó szélesség 0*20 méter. Folyóméterenkint 31 125 kilogramm súlyú aczélsínekkel előállitandó felépítmény mellett hosszúság = 2-5 m., vastagság = O'is m., felső szélessége = 0'i7 m, és alsó szélessége O25 méter. A kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyesek által még a megrendelés, illetve beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó, s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt O25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavicsbeágyazása a sínek talpa alatt 0*3o m. legyen.
