Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról

34 1159. szám. mellőzhetővé válik, a nélkül, hogy ebből a felek egyikére is hátrányos következmények háramolhatnának. A 38. §-ban a szolgálatba szegődés tartamára vonatkozó határozatok foglaltatnak. Megjegyzendő, hogy nálunk a meghatározott időre (egyes hónapokra) való beszegődés gyakoribb, mint az utazásokra vagy a bizonytalan időre való beszegődés, mindazonáltal netáni vitás kérdések felmerülésének esetére való tekintettel ajánlatosnak mutatkozott a beszegődés ezen nemeire is tekintettel lenni. A 39. §. azon eshetőségre való tekintettel vétetett fel, hogy valamely hajólegény két szolgálati szerződést köt ugyanazon időre. Ha a hajólegény még be nem soroztatott, az előbb kötött szerződés bir elsőbbséggel, mi ezen szakasz első bekezdésében jut kifejezésre ; ha azonban a hajólegény a később kötött szerződés alapján már besoroztatott volna, mig az előbb kötött szerződés alapján a besorozás nem történt meg, akkor a későbbi szegődést kell érvényesnek elismerni, mert a besorozás által a hajólegény a hajóhoz, illetve annak parancsnokához már oly viszonyba lépett, melynek megszüntetése nagyobb bonyodalmakat idézne elő, mint az egyszerűen megkötött szerződésnek felbontása. Különben is a besorozás eszközlése csak a hajóparancsnoktól függvén, az e részben felmerült késedelem a hajóparancsnok mulasztásának következménye. A 40. §. szerint a személyzeti jegyzék kiállítása után beszegődő hajólegény külön megállapodás hiányában azon feltételeket köteles elfogadni, melyek alatt a hasonló minőségű többi hajólegények a hajón szolgálnak. Ezen intézkedés kizárja annak lehetőségét, hogy a hajólegény utólagosan a bért vagy az élelmezést illetőleg indokolatlan követeléseket támaszthasson. A 41. §. a szolgálat megkezdésének időpontját és a hajóparancsnoknak a szolgálat megkezdésében késedelmeskedő hajólegénynyel szemben való jogait állapítja meg. Ezen szakasz szerint, ha a hajólegény a szolgálat megkezdésében késik, a hajóparancsnok a szerződéstől visszaléphet és a helyettes-szerzésből származható esetleges nagyobb kiadások és károk megtérítését igényelheti. Minthogy azonban a hajóparancsnok nincs mindig azon helyzetben, hogy *a szerződéstől visszaléphessen, mert gyakran a helyettes szerzése nagy nehézségekbe ütközik és esetleg a hajó elindulását is késleltetheti, másrészt pedig a helyettes szerzéséből támadható nagyobb kiadások megtérítése nincs kellőleg biztosítva, — a 42. §-ban gondoskodva van arról, hogy a szolgálat megkezdését vagy folytatását megtagadó hajólegény kötelességének teljesítésére kényszeríthető legyen. Az ebből származó költségeket természetszerűleg az illető hajólegény tartozik viselni. A 43—46. §-ok a hajólegény szolgálati kötelezettségeit állapítják meg s a hajófegyelem fentartása érdekében szükségeseknek látszó határozatokat tartalmazzák. A 44. §. megállapítja, hogy rendes körülmények közt a hajónak kikötőben való tartózkodása alatt a munkaidő nem lehet napi 10 óránál hosszabb. Kételyek kizárása végett kimondatik, hogy ezen időbe a pihenés és étkezésre szükséges idő nincs beszámítva. Az útban levő hajó legénysége számára a munka idejének maximuma nem szabályozható, miután ez a körülményektől függ. A gyakorlatban azonban az eljárás az, hogy a hajólegénység fele felváltva teljesiti a szolgálatot s igy a pihenésről is gondoskodva van. A 45. §. megállapítja a hajólegénynek kötelezettségeit rendkívüli esetekben, különösen midőn a hajó veszélyben forog. A hajólegény ily esetekben már saját érdekében is köteles minden erejének megfeszítésével dolgozni, tekintet nélkül az idő tartamára. Ugyanezen szakasz a hajólegénynek a hajótörés után teljesítendő szolgálatokért járó bér és ellátási igényét határozza meg. A 46. §-nak azon intézkedése, hogy a hajólegény az utazás közben előfordult ese-