Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról

1159. szám. 27 i A tengerészek rendtartásáról szóló törvényjavaslat X fejezetre oszlik és pedig: I. Bevezetés. II. A tengerészek minősítéséről. III. Szolgálati könyvek és sorozás. IV. Szerződési viszony. V. ínséges tengerészek hazaszállításának kötelezettsége. VI. Hajófegyelem. VII. Tengeri kihágások. VIII. Tengeri bűntettek és vétségek. IX. Eljárás. X. Zárhatározatok. Az I. fejezet az általános határozatokat tartalmazza, illetve a főbb elnevezések értelmét adja. Az 1. §-ban kimondatik, hogy a törvénynek határozatai minden magyar tengeri kereskedelmi hajóra alkalmazandók. A magyar tengeri kereskedelmi hajó fogalmát a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. t.-cz. 1. §-a állapítja meg, mely szerint: »a tengeri kereskedelmi hajók részére törvényesen megállapított lobogó viselésének jogával és kötelezettségével biró magyar tengeri kereskedelmi hajónak azon hajó tekintetik, mely a jelen törvény határozatai szerint a hajólajstromba be van iktatva, illetőleg a 25. §. esetében ideiglenes útlevéllel van ellátva«. Ki vannak véve tehát mindazon tengeri hajók és járművek, melyek kizárólag kedvtöltési, tudományos, közszolgálati és mentési czélokra, továbbá a kikötők belső forgalmában, a halászat űzésére slb. használtatnak, melyek az 1879. évi XVI. t.-cz. 10. §-a értelmében, ezen törvény határozatai alá nem tartoznak s igy tengeri kereskedelmi hajóknak nem tekinthetők. Ezen hajók és járművek egészen más szempont alá esnek, mint a tengeri kereskedelmi hajók- és igy a jelen törvényjavaslatban foglalt összes határozatok reájuk nem alkalmazhatók. Nem tétetik azonban különbség a tengeri kereskedelmi hajókon alkalmazott egyének állampolgárságára nézve; ezekre nézve akár magyar honpolgárok, akár külföldiek, a törvény határozatai egyaránt alkalmazást nyernek, mi a tenget eszek rendtartásáról szóló törvényjavaslat által elérendő czél szempontjából feltétlenül szükséges. A 2. §-ban megállapíttatik, hogy ki értendő a hajóparancsnok alatt? Ennek szabatos megállapítása szükséges, mert a törvényjavaslatban a vezénylő egyén jogairól és kötelezettségeiről, valamint személyéről ismételve létetik említés. A 3. §. meghatározza, hogy melyek a tengerészhivatalok? Ilyenekül a külföldön a tengeri consuli hivatalok fognak szerepelni, miután a hajózás érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy a külföldön is legyenek oly közegek, melyek a révhivatalokéval hasonló hatáskörrel felruházva vannak. Szükségesnek mutatkozik, hogy a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közli vám- és kereskedelmi szövetség fennállásának tartama alatt a cs. kir. rév- és tengeri egészségügyi hatóságok, a magyar kereskedelmi hajók személyzetére nézve is ha azok az érintett hatóságok illetékessége területén tartózkodnak, a szolgálati könyvekre s a sorozásra nézve (III. fejezet) ugyanazon hatáskörrel járhassanak el, mint a 3. §. szerinti tengerészhivatalok. Ily rendelkezésnek a törvénybe való felvételétől azonban el kellett tekintenem, mert a tengerészek rendtartásáról alkotandó törvény függetlenül a birodalmi tanácsban képviselt 4*