Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

62 1110. szám. Közvetlenül ezután [] az esküdtbíróság birói tanácsa [] a kir. ügyészség [] ke'pviselőjének nem nyilvános ülésben való meghallgatása után indokolt véleményt nyilvánít arra nézve, hogy a halálra Ítéltet a kegyelemre méltónak tartja-e és hogy igenlő esetben a halálbüntetés helyett mily büntetésnek megállapítását javasolja.« A bizottság egyhangú határozata szerint az esküdtbiróságok hatásköre a rendes bűnvádi eljárásra is kiterjesztendő, mely esetben mindazok a büntettek, melyekre a törvény halálbüntetést rendel, az esküdtbiróságok ítélete alá lesznek bocsátva. S minthogy az esküdtbíróság ítélete ellen a javaslat 381. §-a szerint felebbezésnek nincs helye s ellene a 426. §. szerint csak is semmiségi panaszszal lehet élni a kir. curiához: a kir. Ítélőtáblák nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy halálbüntetést kimondó ítéletet hozhassanak vagy helybenhagyhassanak. Ha a birói hatáskör esetleg akként lesz megállapítva, hogy a büntetőtörvénykönyv 128. §-ban meghatározott felségsértés bűntette a jelenleg is fennálló kivételes bíróságok hatáskörében marad, abban az esetben a miniszteri javaslat vonatkozó rendelkezését az életbeléptető törvénybe lehet felvenni. A 498. §-hoz (m. j. 498. §.) Az imént tett módositás folyományaként a bizottság az első bekezdésből törölte a következő szavakat: »az első illetőleg másodfokú.« A második bekezdést pedig egészen törölte, mert a védőt, a ki alaposan remélheti, hogy a kimondott halálbüntetés a bejelentett perorvoslat következtében helybenhagyva nem lesz, kegyelmi folyamodvány benyújtására kényszeríteni nem lehet; más ügyvéd megbízása pedig a mellett, hogy a védő mellőzését jelenti, az ügy elintézésének késleltetésével jár, a mit ebben a stádiumban megengedni nem tanácsos. Következéskép a harmadik bekezdés szövege is változást szenved ily módon: »[ 1 Az ügynek összes iratai a kegyelmi kérvénynyel együtt, ha ilyen benyújtva van, akkor is feltérj esztendők a kir. curiához« stb. . ' A 499. §-hoz (m. j. 499. §.) A 497. §-nál tett módositás következtében az e szakasz első bekezdésében előforduló »és harmadik« szók törlendők. Az 503. §-hoz (m. j. 503. §.) A harmadik bekezdésből ezt a szót »tisztességes« törölte a bizottság, mert a javaslat 295. §-ának rendelkezése különben is elégséges útmutatást tartalmaz. Az 505. §-hoz (m. j. 505. §.) A bizottság az utolsó bekezdést második bekezdésül fogadta el, s az ennek követkéz* tében harmadik bekezdéssé vált második bekezdés elejét ekként szövegezte; •»Az ítéletben és ebben a végzésben megállapított levonásokon fölül levonandó még« stb. S a szakaszhoz utolsó bekezdésül a következő rendelkezést csatolta: »A pénzbüntetésnek, ha be nem hajtható, mily nemű és tartamú szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatása iránt, a mennyiben erről az ítélet nem intézkedik, az elsőfokú bíróság utólag, tárgyalás nélkül, végzéssel határoz. Az e végzés ellen bejelentett felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van.« Minthogy a bizottság a javaslat 327. §-ának utolsóelőtti bekezdését akkép módosította, hogy ne szolgálhasson semmiségi okul az, ha az Ítélet pénzbüntetés megállapítása esetében nem tesz intézkedést az iránt, hogy a pénzbüntetés be nem hajthatás esetében mily nemű és tartamú szabadságvesztés-büntetésre változtatandó át;, s minthogy e módositás következtében az ítélet ily hiányosságát a 384. §. 5. pontja s a 387. §. első bekezdése értelmében esetleg a felső-