Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 53 A 377. §-hoz (m. j. 377. §.) A bizottság törölte ezeket a szavakat: >az ezekre vonatkozó«, s helyükbe ezeket vette fel; »és a 3Ő3. §. értelmeién tett« A 378. (m. j. 3*78.) §. hatodik bekezdésében; »három nap alatt kell« helyett teendő: »legfeljebb három nap alatt lehet« A §. nyolczadik és kilenczedik bekezdését a bizottság törölte és azok helyett a 380. §-ban vett fel intézkedést a végből, hogy a javaslat 389. §-ában foglalt szabályok a felfolyamodás tekintetében is megfelelően legyenek alkalmazva. A §. utolsóelőtti bekezdésében: »a felfolyamodás érdemleges elintézéséig az eljáró vagy a« szavak helyett teendő: »az iratok félterjesztéséig az eljáró biróságnál, amtán pedig az ügynek elintézés, végett való bejelentéséig.« A §. utolsó bekezdésében »együtt* után beszúrandó: »háladéJc nélkül« A 379. §. (m.j. 379. §.) első bekezdésében a bizottság »a kir. ügyészség és« szavakat »ha szükségesnek találja a felek, esetleg« szavakkal helyettesitette; a második bekezdést pedig törölte. A m. j. 378. §-a nyolczadik és kilenczedik bekezdésének törlése folytán a bizottság a 379. (m. j. 379.) §-ának (uj) harmadik bekezdéséből e szavakat: »a melyre nézve a 378. §. nyolczadik bekezdésének valamelyik esete fenforog és« törölte. A 380. §. (m. j. 380. §.) harmadik bekezdésébe a bizottság a 387. §. után beszúrta: »389« ellenben: »a 383 §. II, b.) pontja* szavakat törülte. A m. j. 381. és 382. §-ait a bizottság együttesen vévén tárgyalás alá a systematica szempontjából egy §-ba helyezendonek találta annak meghatározását, hogy mily esetekben van és mikor nincs helye felebbezésnek, s külön §-ba foglalta a felebbezés használatára vonatkozó különleges szabályokat. A m. j. 382. §-ának 2. pontját a bizottság nem fogadta el, mert a ténykérdésben való felebbezést, mint az anyagi igazság elérésének perjogi biztositékát az e pontban körülirt és első fokban a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben sem tartja nélkülözhetőnek. Ezekhez képest az idézett §-ok szövegét a bizottság következőleg állapította meg: 381. §. Törvényszéknek első fokban hozott ítélete ellen [......] felebbezésnek van helye a kir. ítélőtáblához. Nincs helye a felebbezésnek : í) esküdtbíróság Ítélete ellen; 2) a törvényszéknek oly ítélete ellen, melylyel a vádlottat egyedül oly bűncselekményben mondta ki bűnösnek illetőleg oly bűncselekmény vádja alól mentette fel, mely járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva; 3) a törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen. 382. §. ' A felebbezés az ítéletnek rendelkező része és indokolása, továbbá a főtárgyaláson és az ítélet hozásánál felmerült semmiségi ok miatt is használható.