Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110- szám. 49 is történhetik, melyek egyébként sem fontosaknak, sem bonyolódottaknak nem tekinthetők; s minthogy a tárgyalás befejezése után az ítélet rendszerint azonnal meghozandó, (329. §. 1. bek.) a mely időpontig a kir. ítélőtábla, esetleg a kir. curia határozata (69. §. 3. bek.) aligha érkezhetik le: ezt a pótló intézkedést fel kellett venni. A 330. §-hoz (m. j. 330. §.) Az első bekezdés a bizottság határozata szerint következőleg módosítandó: »Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezi előbb a vádlót, azután a vádlottat, hogy kivánnak-e perorvoslattal élni.« Eltekintve attól, hogy a módosítás a perorvoslatokat előreláthatólag apasztani fogja: a bizottság nem tartja helyes eljárásnak azt, hogy a vád képviselője, leggyakrabban a kir. ügyészség, csak a vádlott után nyilatkozzék s mintegy a vádlott magatartásához szabja legtöbbnyire közérdekből teendő nyilatkozatát. A negyedik bekezdésből törölte a bizottság a következő szavakat: »az ügynek jogerős befejezéseig« ; mert a kir. Ítélőtábla elrendelheti a szabadlábra helyezést, pedig ítélete ellen még lehet perorvoslattal élni. A 332. §-hoz (m. j. 332. §:) A bizottság első uj bekezdésül a következő rendelkezést vette fel: »A jegyzőkönyvet az elnök^a jegyző s esetleg a tolmács aláírják.« Mert a főtárgyalás jegyzőkönyvének, mint fontos bizonyító eszköznek, miként való kiállítását nem a bírói ügyviteli szabályoknak, hanem a törvénynek kell megállapítania. Az utolsó bekezdést pedig a bizottság ekként módosította: »Ha a felek a jegyzőkönyv tartalmát kifogásolják s a kifogás az ügy eldöntésére kiható lényeges körülményre vonatkozik, a felsőbb bíróság a kifogásolt rész tekintetében az ellenbizonyítást megengedheti.« A miniszteri javaslatnak az a rendelkezése ugyanis, hogy a jegyzőkönyv tekintetében az ellenbizonyítást csak akkor lehet megengedni, ha a felek hitelt érdemlő adatok bizonyítása mellett tesznek ellene kifogást, az ellenbizonyítást esetleg az anyagi igazság rovására nagyon megnehezíti. A bizottság a felsőbíróság belátására tartja bizhatónak, hogy az ellenbizonyítást megengedhesse, mihelyt a felek kifogása oly lényeges körülményre vonatkozik, melynek az Ítéletre befolyása volt. A 333. §-hoz (m. j. 333. §.) A második bekezdésben előforduló » külön perorvoslatnak« szók helyett a »felfolyamodásnak« szó veendő fel. A 334. §-hoz (m. j. 334. §.) Az első bekezdésnek »hamis tanuzást« szavai után zárójel közt ez szarandó be : »(1878. évi V. t.-cz. 213., 214. §§.)« A 336. §-hoz (m. j. 336. §.) A bizottság ezt a szakaszt következő szövegezéssel ajánlja elfogadásra: »A főtárgyalás a jelen fejezetben meghatározott okokon kivül még a következő esetekben is féYbeHZ&kitandó, illetőleg elnapolandó : KÉPVH. IROMÁNY.' 1892—97. XXXIV. KÖTET. 7