Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

40 1110. szám. Ha azonban a vádtanács szükségesnek találja, a kifogás tárgyalására a terheltet személyes megjelenésre kötelezheti, illetőleg a fogva levő terheltet maga eléállittathatja.« Nem találta helyesnek, s ez okból nem fogadta el a bizottság a min. javaslat 259. §-ának utolsó eló'tti bekezdéséből kitetsző azt a szabályt, hogy »a fogva levő terhelt a kifogás tárgyalására mindig a vádtanács elé állitandó«, ellenben a szabad lábon levőt a vádtanácunak soha se álljon módjában megjelenésre kötelezni. Ezzel szemben megfelelőbbnek mutatkozott, a vádtanácsot hatalmazni fel arra, hogy az ügy körülményeihez képest szabadon határozhasson a fölött: vájjon a terhelt érdekében vagy a tényállás felderítése végett szükségesnek találja-e a terhelt kihallgatását? Magától értendő egyébként, hogy a javaslat 134. §-ában foglalt általános szabálynál fogva a vádtanács elé állított terheltnek is módjában áll a védelmének előterjesztése végett hozzá intézett kérdésre kijelenteni, hogy a vádra nézve nem kivan részletesebben nyilatkozni. A 261. (m. j. 261.) §. első bekezdésében »kifogások« helyett teendő : T>kifogás«-. A 264. (m j. 264.) §-ának 1 pontjához — ennek a m. j. 326. és 352. §-aival összhangzásba hozása végett a következő szavakat fűzte a bizottság: »vagy ha bűncselekmény ugyan, de tárgyában korábbam, jogerős Ítélet volt hozva;« A §. második bekezdését: »Elévülés miatt kétségtelen« a bizottság törölte, mert az abban foglalt szabályt a 8. §. általános rendelkezése mellett teljesen fölöslegesnek találta. , A 265. §-hoz (m. j. 265. §.) E §-nak első bekezdését a bizottság, a 7. és 31. §-okkal összhangzásba hozás czéljából és az alább említendő okokból, a következőleg szövegezte: »A vádtanács felfüggeszti a bűnvádi eljárás továbbfolytatását : 1) ha valamely házasság érvényessége, vagy a bűnvádi ügynek eldöntésére nézve lényeges más magánjogi jogviszony tekintetében a 7. §. harmadik és negyedik bekezdése szerint a polgári bíróság, vagy más hatóság határozatának bevárása mutatkozik szükségesnek; 2) ha a 31. §. esetében az igazságügyi miniszter döntése bevárandó; 3) ha a terhelt mentelmi jogának felfüggesztése szükséges; 4) (a §. jelenlegi 3. pontja.) Az új 2. pontnak beszúrása következtében a második bekezdésben a pontokra való hivatkozásnál a sorszámok változtak. Az 1. pont elkülönítését részben az indokolja, hogy az abban emiitett magánjogi jogviszony lényegesen elütő jellegű a 2. pontban foglalt területenkivüliség és személyes mentesség eseteitől; részben pedig alapul szolgált ezen elkülönítésre az is, hogy a bizottság a 270. §. új szövegezésében a terheltet az" eljárás felfüggesztésének ezen első esetében felfolyamodásra jogosította. A 3. pont módosított szövegezését az indokolja, ,hogy a terheltet illető mentelmi jog csak akkor szolgálhat az eljárás továbbfolytatásának akadályául, ha annak felfüggesztésére szükség van. A dolog természete szerint nem akaszthatja meg a mentelmi jog az eljárást, ha már fel van függesztve, vagy ha felfüggesztése abból az okból nem szükséges, mert tettenkapás esete forog fenn. A 266. (m. j. 266. ) §. két utolsó bekezdésének sorrendjét a bizottság felcserélte, mert a tanuk és a szakértők megidézése tekintetében is foroghat fenn a törvény alkalmazásának szüksége. A 267. (m. j. 267.) §. utolsó bekezdését a »megszüntethető szó után a bizottság a következőleg szövegezte: »ha a [ ] vádlottra öt évi szabadságvesztés büntetésnél súlyosabb főbüntetés előreláthatólag nem lesz megállapítható*,