Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 39 s azt elutasították (129. §. harmadik bekezdés), esetleg: »a vádirat a vádtanács végzésének kézbesítésétől számított 15 nap alatt adandó be.«. A 255. (m. j. 255.) §-hoz. Az első bekezdés 3. pontjából e szavak »a feljelentés vagy«, a 254. §. első bekezdésénél tett módosítás következtében, törlendők. A §. utolsó bekezdésének elején: »A vádiratot« szavak után beszúrandó: »a jegyzék másolatával együtt.*. A 256. (m. j. 256) §. harmadik bekezdése helyett a bizottság a következő szöveget fogadta el; »Az értesítésben ki kell tenni, hogy a mennyiben a terhelt kifogással kivan élni, ezt [....] köteles [....] a vádirat közlésétől számított nyolcz nap alatt megtenni és indokolni. t% A bizottság ugyanis kívánatosnak tartotta, hogy a kifogás megtételének határideje mind a szabadlábon levő, mind a letartóztatott terhelttel szemben egyformává tétessék annyival inkább, mert méltányos megengedni, hogy a kifogás megtétele kérdésében a fogva levő terheltnek is módjában álljon esetleg távol levő védőjével értekezni. A határidő meghosszabbítása egyébként nem ütközik a fogva levő terhelt érdekeibe, mert neki is módjában áll a kifogást a határidő lejárta előtt beadni vagy a 268. §. (bizottsági uj szöveg) értelmében a nyolcz napi határidő lejárta előtt is kifejezetten lemondani a kifogás megtételéről. , Ezenfelül — tekintettel arra, hogy a m. javaslatban a »kifogások« és »kifogás« megjelölések váltakozva vannak használva, a bizottság pedig — egyöntetűség végett is — mindenütt a -»kifogás« szó használatát tartja következetesen keresztülviendőnek: a negyedik és ötödik bekezdéseket a bizottság a következőleg változtatta meg: »A kifogás és indokolása a vizsgálóbírónál, illetőleg a vádtanács elnökéaél, ki a vádiratot kézbesítette, jegyzőkönyvbe mondhaíd, vagy írásban nyujthafd be. Ezek utasítják vissza a kifogósí, ha elkések vagy ha azt nem jogosult egyén tette.« Az utolsó bekezdésében a »kifogásokra« helyett teendő: »a kifogásra, illetőleg, ha ezt már bejelentette, annak indokolására.^ A 258. §. (m. j. 258. §.) tárgyalásánál a bizottság két irányb an tett elvi módosítást, de ezek közül a lényegesebbnek indokolását a jelentés az uj 268. §-nál terjesztette elő. Helyesebbnek találta a bizottság, hogy a javaslatban első sorban az az eljárás legyen szabályozva, ha a terhelt kifogást tett (uj szövegezés 258—267. §§.) és csak utóbb — az uj 268. §-ba legyenek foglalva azok a szabályok, melyek az eljárást arra az esetre írják elő, midőn a terhelt a kifogást a javaslat 256. g-ában előirt határidőben meg nem tette vagy arról kifejezetten lemondott. Ezekhez képest a 258. §-t (m. j. 258. §. második bekezdés) a bizottság a következő szövegben ajánlja elfogadásra: [......] »Sa a terhelt a 256. §-ban megjelölt határidő alatt kifogást tett, a vizsgálóbíró az iratokat azonnal a vádtanács elé terjeszti, A 259. §. (m. j. 259.) §. első bekezdésében »kifogások« helyett ^kifogás* teendő. A második bekezdésben: * »maga helyett ügyvédet küldeni« szavak helyett teendő: vmagát védő által képviseltetni.« A harmadik bekezdést a bizottság, — tekintettel a 260. §-hoz felvett uj, második bekezdésre, — törölte. A 260. (m. j 260.) §-t a bizottság következőleg szövegezte: »A [ ] terheltnek vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozathozást nem akadályozza.