Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

34 1110. szám. A 154. §. (m. j. 154. §.) utolsó bekezdésében »a kir. ügyész« szavak után a bizottság: »illetöleg a járásbírósága. szavakat is felvette, mert a mennyiben a terhelt nem a kir. ügyészség székhelyén levő fogházban van letartóztatva, a kir. ügyész állandóan a dolog természete szerint nem ellenőrizheti az előzetes letartóztatás foganatosítását, sem különösen a foglyok levelezését s a náluk tehető látogatásokat; minélfogva erre a felügyeletre kifejezetten a járásbíróságot kellett feljogosítani. A 156. §. (m. j. 156. §.) második bekezdésébe: »vagy a vizsgálóbirónak« szavak elé a bizottság beszúrta: »a járásbiróságnak« szavakat, mert a 86. §. értelmében egyes nyomozó cselekményeket teljesítő járásbíróságnak ugyané jog megadandónak mutatkozik. A 158. §. (m. j. 158. §.) első bekezdéséből a bizottság a »rendszerint« szót törölte, a harmadik bekezdés szövegét pedig a következőleg állapította meg: »A kir. Ítélőtábla határozata ellen használt perorvoslatuak a szabad lábra helyezésre nincs felfüggesztő hatály a.« A 159. §. (m. j. 159. §.) második bekezdésének utolsó mondatát a bizottság következőleg módosította: »A meghosszabbított határidő elteltével a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság minden esetre megszüntetendőd Mert a határidő meghosszabbítása, a megelőző mondatból kitetszőleg, egy-egy hónapnál rövidebb időre is történhetik, s igy a meghosszabbított határidő három hónapnál rövidebb is lehet. Kétszeri meghosszabbítás után pedig a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság, semmi körülmény között fenn nem tartható. A §. utolsó bekezdésébe »a vizsgálóbíró* után beszúrandó: *és szükség esetén a felek.i. A 161. §. (m. j. 161. §.) utolsó bekezdésébe a 108. §-al összhangzásba hozás végett, » feljebbvaló* után beszurandók: »illetőleg fegyelmi* szavak. A 163. §. (m. j. 163. §.) második bekezdését a bizottság a következő szövegben ajánlja elfogadásra: »Elfogadható határozott összeg fizetésére szóló és jelzálogilag biztosított, a terhelt vagy harmadik személyek által kiállított olyan kötelező nyilatkozat [...,.] is, a mely megfelel stb. mert a bizottság kétséget kizáró módon ki akarja fejezni, hogy egyszerű kezeslevél biztosítékul el nem fogadható. A 164. (m. j. 164. §^nak) utolsó szavai: »szabadlábra helyezését felfüggesztheti« helyett a bizottság a következőket vette fel: »szábadlábra helyezése vagy fogva tartása iránt határoz.« A 166. (m. j. 166. §.) elejét a bizottság igy szövegezte: »A biztosíték, ha annak elvesztése még jogerejüleg ki nem mondatott. . .« s ezenfelül a §-hoz a következőket toldotta: »vagy csak pénzbüntetésre van ítélve, vagy ha büntethetősége megszűnt.« Az ujon felvett esetekben ugyanis a<biztositék felszabadulását ugyanazok az okok indokolják, mint a javaslatban felsorolt többi esetben. A 167. (m. j. 167.) §. első bekezdését a bizottság a következő szövegben ajánlja elfogadásra : »A biztosítékul szolgáló értékre, ha az még fel nem szabadult (166. §.), a letevő elveszti jogát, illetőleg a jelzálogilag biztosított összeg végrehajtás utján hehajthatóvá válik, mihelyt a szabadlábra helyezett terhelt [....] [.•••] szabályszerű idézésre három nap