Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

208 1122. szám. veres erő tagja által bizonyos helyen őriztetett vagy ha a csendőr vagy a fegyveres erő tagja ily cselekményt illetékes utasítás nélkül elkövetett és bebizonyitíatik, hogy az a választó, kivel szemben ily cselekmény elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy más jelöltre való szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. (4. §.)« IV. A 3. §. régi 10., most 11. pontja után a következő új 12. pont veendő fel: »12. Ha valamely választásnál a 2., 3., 4., 6., 8. és 9. pontokban körülirt cselekményeket nem a képviselő, hanem más valaki követi el s azoknak, vagy a 11. pontban körülirt cselekményeknek valamelyike oly módon érvényesült, mely a képviselőre adott érvénytelen szavazatoknak számszerinti megállapítását nem engedi, de oly általános kiterjedésben fordult elő, hogy a bíróság a választást védők ellenbizonyításának mérlegelése után is arra a meggyőződésre jut, hogy a fenforgó esetben a képviselő nem kapott annyi érvényes szavazatot, mennyi a másik jelöltre esett érvénytelen szavazatok levonásával a szavazásban résztvett választók általános többségének megfelel.« V. A 3. §. régi 12., most 14. pontjában a»gátolva lettek« szavak után közbeszúrandó: »vagy a szavazástól a jelen törvény 157. §-a ellenére elüttettek, vagy leadott szavazatuk az 1874: XXXIII. t.-cz. 78. §-ában foglalt feltételek hiányában semmisnek nyilváníttatott.« VI. A 3. §. régi 13., most 15. pontja után a következő új 16. pont veendő fel: »16. Ha a választási elnök a jelen törvény 153. §-a által a választás szabadsága és a rend fentartása érdekében reárótt kötelességeket oly módon, illetőleg azon czélzattal teljesítette, hogy a választás eredményét az egyik vagy a másik jelölt részére biztosítsa vagy azt meghiúsítsa, vagy ha a választók bevonulására, a választási székhelyen való elhelyezésére és a szavazási helyiségekkel való összeköttetésére nézve oly rendelkezéseket tett, melyeknek világosan látható czélját a választási eredmény módositása vagy meghiúsítása képezte, vagy pedig ezen czélokból a csendőrség vagy katonaság feletti intézkedési jogot egészben vagy részben más közegekre, különösen pedig úgynevezett polgári megbízottakra ruházta át.« VII. Uj 17. pont. Az új 16. pont után: »17. Ha a választási elnök, illetőleg a szavazatszedő küldöttség elnöke a városi, illetőleg községi személy-azonossági tanuknak esetről+esetre való megesketését, vagy pedig a választási elnök a választási bizottság tagjainak a választás megnyitásakor pótlólag eszközlendő felesketését a jelen törvény 152. és 153. §-aiban foglalt intézkedések ellenére elmulasztotta.« (Ennek folytán a 3. §. régi 14., most 18. pontja után következő pontok négygyeinégygyei magasabb számot nyernek.) Az ötödik czím czíme következőleg módosítandó: »Az 1874: XXXIII. t.-cz. s az ezzel kapcsolatos 1875: VI. és 1876: XVIII. t.-czikkek módosításáról és kiegészitéséről.« 141. §. (Uj szakasz a törvényjavaslat 140. §-a után.) * »Ezen törvény életbeléptétől kezdve hatályukat vesztik: Az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. §-ának 5. pontja, mely szerint azok, kik az összeírást illetőleg kiigazítást megelőző évre a választó kerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették, választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek; az idézett törvényczikk 108. §-a, mely szerint a névjegyzékbe felveendők, kik az összeírás vagy kiigazítás megkezdéséig hátralékban levő adójukból legalább annyit lefizettek, mennyit a megelőző évi összes egyenes államadójuk kitesz;