Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

1122. szám. 309 továbbá ugyancsak az idézett törvényczikk 118. §-a, mely szerint a névjegyzék évenkénti kiigazitásánál azon évi adó veendő alapul, melyben a kiigazítás történt; végre az 1875: VI. t.-cz. 1. §-a, mely szerint az 1874:

XXXIII. t.-cz. 12. §-a 5. pontjában és 108. §-ában foglalt intézkedések azzal egészíttetnek ki, hogy a választók névjegyzékébe ennek évenkénti kiigazítása alkalmával azon jogosultak veendők be, kik a megelőző évi egyenes adót, illetőleg az ennek megfelelő adóhátralékot ápril 15-ig bezárólag lefizették.« 142. §. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 29. §-a helyébe. »A választók névjegyzéke ezen törvény első végrehajtása alkalmával, valamint az erre következő minden negyedik esztendőben hivatalból állíttatik össze és az összeállítás évét követő második és harmadik esztendőben hivatalból igazittatik ki.« 143. §. A 34. és 107. §§-ok helyébe. »Azon községekben, melyekben az 1874: XXXIII. t.-ez.4. §-a értelmében a legkevésbbé megrótt y*-ed úrbéri telek adójának kinyomozása szükséges, ezt a birtokában lévő, továbbá az illető község által szolgáltatandó és más úton beszerzendő hivatalos adatok alapján az alispán teljesiti. Ugyancsak az alispán hajtja végre a nyomozást az iránt is, hogy azon községekre nézve, melyekben úrbériség nem létezett, melyik szomszéd községből vétessék a legkevésbbé megrótt y^-ed úrbéri telek. Az alispán eljárása eredményét mindkét esetben az adatokkal együtt haladók nélkül a központi választmány elé terjeszteni köteles. A központi választmány, ha az előterjesztést kielégítőnek találja, a legkevésbbé megrótt Vá-ed úrbéri telek adóját községről-községre megállapítja, illetőleg az úrbériséggel nem bírt községekre nézve azon községeket, melyekből a legkevésbbé megrótt x

/4-ed úrbéri telek veendő, kijelöli; ellenkező esetben pedig az előterjesztést pótlás, illetőleg kiigazítás végett az alispánhoz visszautasítja. A központi választmány indokolt érdemleges határozata 8 napi közszemlére való kitétel • végett az illető községeknek megküldendő. Ezen határozat ellen az érdekelt község és annak egyes polgárai a kitétel utolsó napjától számított újabb 8 nap alatt felebbezéssel élhetnek. A közvetlenül az alispánhoz benyújtandó felebbezés felett a Curia határoz. A Curia az ügyet, ha azt a döntésre érettnek találja, érdemileg elintézi, ellenkező esetben pedig az iratokat kiegészítés, illetőleg kiigazítás végett az első fokozatban eljárt központi választmányhoz visszautasítja. A központi választmány jogerős, valamint a Curia érdemleges határozatai az illető községgel közlendők s a központi választmány által az összeíró küldöttségeknek esetrőlesetre rendelkezésére bocsátandók. A legkevésbbé megrótt y^-ed úrbéri telek adójának megállapítására és az úrbériséggel nem bírt községekre nézve irányadóul tekintendő szomszéd községek kijelölésére vonatkozó eljárás a választói névjegyzék összeállításának, illetőleg kiigazításának megkezdése előtt teljesen befejezendő. A legkevésbbé megrótt y^-ed telek adójának megállapítására és az úrbériséggel nem bírt községekben irányadóul tekintendő szomszéd községek kijelölésére vonatkozó határozatok mindaddig érvényesek, míg az azok alapjául vett földadókataszter változatlanul fennáll.«