Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 25 A harmadik bekezdésben minden kétely elkerülése végett szükségesnek tartotta a ható. sági személy helyébe a következő kitétel fölvételét: »a nyomozás folyamán csak hatósági személynek, a vizsgálat folyamán pedig csaJc Urósági személynek^. ... Negyedik bekezdésül a bizottság a következő rendelkezést ajánlja: »A kir. ügyészség és a rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el.« Mert ha a védő sérelmesnek tartja a nyomozást vezető hatóságnak, a védettjével hatósági személy jelenléte nélkül való érintkezést megtiltó rendelkezését, a sérelem orvoslására kell, hogy módja legyen. Egyéb tekintetben az 52. §-nál tett módosítás okai itt is figyelembe veendők voltak. Az utolsó bekezdés helyébe a bizottság határozata a következő rendelkezést vette fel. »A vádirat bengujtásától s ha vizsgálat volt tartva, attól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §.), a védő érintkezése a letartóztatott terhelttel nincs többé hatósági személy ellenőrzésének alávetve.« A bizottságot ezen módosítás megtételénél azon kifejezett szándék vezérelte, a védőnek érintkezését a letartóztatott terhelttel csak akkor és addig korlátozni, a mikor és a meddig azt az eljárás érdeke múlhatatlanul szükségessé teszi, A védőnek a letartóztatott terhelttel való érintkezése a szabály, az érintkezés tilalma a kivétel, mely csak nyomatékos okokból foghat helyet, s mely esetről-esetre tüzetesen indokolandó. Az érintkezési tilalom, melynek czélja az eljárás sikerét biztosítani, akár a nyomozás, akár a vizsgálat stádiumában azonnal megszüntetendő, mihelyest fentartása alapos okokkal többé nem indokolható. A vizsgálat befejezése után a védő és a letartóztatott terhelt közötti szabad s minden ellenőrzéstől ment érintkezés korlátozása, mivel sem volna indokolható s azért azt oly stádiumnak kellett elfogadni, melyen tul a tilalom többé nem alkalmazható. A 63. §-hoz (m. j. 61. §.) ' Harmadik bekezdésül felveendő a következő rendelkezés: A kir. ügyészség és a rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el.« Utolsóelőtti bekezdés gyanánt pedig a bizottság a következő rendelkezést vette fel: »A vádirat benyújtásától és ha vizsgálat volt tartva, attól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §.), az ügy iratainak és csatolmányaiknak megtekintése a terhelttől vagy védőjétől meg nem tagadható.« E pótlások okai fentebb a 62. §-nál tett módosításokhoz vannak előterjesztve. A 64. §-hos (m. j. 64. §.) A bizottság az 1. pontba a következő pótlást vette fel: >1. a sértett, illetőleg a ki a bűncselekményt fejlesztette (89. §.)',« mert a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv 260. §-a nyomán az ügy elintézésénél érdekelve lehet az a feljelentő is, a ki nem sértett. A 68. §. (m. j. 68. §.) első bekezdésében >elfogulatlansága« szó előtt a bizottság a »teljes« szót,

1 mint feleslegest, törölte. , • A 69. §-hoz (m. j. 69. §.) A harmadik bekezdés végét a bizottság így szövegezte: »a kir. curia polgári és büntető osztályának bírói tagjaiból alakított teljes ülésben határoz.« KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXXIV. KÖTET. 4