Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

26 1110. szám. A negyedik bekezdésben előforduló »felebbezéssel< szó helyett pedig a »perorvoslattal« szót vette fel, mert nem akarja kizárni az orvoslást oly esetben sem, midőn az ítélet ellen csak semmiségi panaszszal lehet élni. A 71. §-Jw0 (m. j. 71.\§.) A szakaszt a bizottság ekként találta kiegészitendö'nek: >A bíróság, vagy egyes tagja, vagy tanácsa ellen, hivatali kötelességökre vonatkozólag elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, vagy ugyanazok a bűnvádi eljárás megindítása után tett bűnvádi, vagy fegyelmi feljelentés, az ezektó'l különálló ügynek elintézésénél melló'zés okául nem szolgálhatnak stb.« Az elfogulatlanság ellen alapos okul szolgálhat ugyanis, ha a vádló, a terhelt vagy a magánfél azt hozza fel, hogy ő a biró ellen bűnvádi vagy fegyelmi feljelentést tett. De ha ez az ok korlátlanul érvényesithetó', akkor a bírónak mellőzése bármikor kieszközölhető lenne. A bizottság a helyes korlátozást abban látja, hogy a biró ellen tett feljelentésnek az immár folyamatban levő bűnügy megindítása előtt kell megtettnek lennie. A 74. §-hoz [m. j. 74. §.) A szakaszba a következő pótlás veendő fel: »A sértett és a terhelt« stb., mert a javaslat rendszere szerint a kir. ügyészség nemcsak vádhatóság, hanem egyszersmind a nyomozást vezető hatóság is, s mint ilyennel szemben nem tagadható meg a terhelttől sem az a jog, hogy a kir. ügyészség eljáró tagjának mellőzését alapos okból kérhesse. A 75. §-hoz (m. j. 75. §.) A bizottság az utolsó bekezdésbe e szókat szúrta be: •oszükség esetében való*; mert a kir. ügyészség ama tagjának, a kinek mellőzését kérték, minden esetben való kihallgatását nem tartja czélszerünek. A 76. §-hoz {m. j, 76. §.) Az egész szakasz helyett a bizottság a következő szöveget ajánlja: > A biró, a jegyzökönvyvezető vagy a kir. ügyészség tagja, a ki maga kérte mellőzését, kérelme elintézéséig nem járhat él. Ha ellenben nevezették mellőzését más erre jogosult kérte, a kérelem elintézéséig tovább is eljárhatnak. Abban az esetben mindazáltal, ha a mellőzés törvényes kizáróok alapján (64. §., 65. §. első és második bekezdés, 66. §.) van kérve, a biró az itélethozásban, a kérelem elintézéséig részt nem vehet.* Ha ugyanis a biró, a jegyzőkönyvvezető vagy a kir. ügyészség tagja maga kérte mellőzését, akkor valószínű, hogy a mellőzés oka fenforog, s ebben az esetben annak megengedése, hogy bármennyire halaszthatatlan teendőket végezhessen, egyrészt elfogult eljárás előírása volna, de másrészt czélszerű sem lenne, mert az az eljárás, a feszélyező helyzet miatt, nem is lenne kielégítő s bizalmat gerjesztő. Ellenben, ha más kérte a mellőzést, akkor addig, mig a kérelem felett döntés nem történik, jogosan védelmezhető, hogy a mellőzés felhozott oka nem forog fenn, s ily esetben az eljárást megakasztani nem tanácsos, sőt egyenesen káros volna, különösen abban az esetben, ha a kérelem közvetlenül a főtárgyalás megkezdése előtt terjesztetnék elő. (68. §. 2. bek.) Minthogy azonban a mellőzés a 68. §. 1. bekezdése szerint kizáró okok alapján is kérhető, a mellőzés ily kérelme alatt álló bírónak további eljárását meg kell gátolni annál a cselekménynél, a mely kizáró ok fenforgása esetében megsemmisíthető (384. §. 2. pontja.)