Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában
22 1110. szám. A 45. §-hoz (m. j. 45. §.) A második bekezdés végén a »mást« szó helyébe ez a két szó jön: >más sértettet.« . A 46. § : hoz (m. j. 46. §.) Az első bekezdés elejét a bizottság ekként szövegezte: »Az által, hogy a vád képviseletét [ ] más vádló vette át« stb. Mert a vád képviseletét a főmagánvádlótól (41. §. harmadik bek.) a kir. ügyészség, abban az esetben pedig, ha a pótmagánvádló ejti el a vádat, a csatlakozó is átveheti. A 48. §-hoz (m. j. 48. §.) A bizottság az első bekezdés helyett a következő szöveget ajánlja: »A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, a ki a fötárgyalásra tanukép van megidézve, kivéve, ha a 205. és 206. §§-ok szerint őt megillető mentességet igénybe veszi.*. A javaslatnak az az álláspontja, hogy a tanú sem a magánvádlónak vagy a sértettnek képviselője, sem pedig védő (61. §.) ne lehessen, egészen helyes ugyan, mert a 210. §. szerint a többi tanú kihallgatásánál nem^lehetne jelen s következéskép mint képviselő vagy védő csak fogyatékosan járhatna el: a javaslat szövege szerint azonban a magánvádló és a sértett képviselőjének e képviseletről le kellene mondania, mihelyt őt ugyanannak az ügynek fötárgyalására tanukép megidézték. Ez a képviseletnek nem ajánlható korlátozására vezethetne abban az esetben, ha az illető képviselő a 205. §-ban biztosítva levő mentességet igénybe venni kívánja. A 49. §-hoz (m. j. 49. §.) A második bekezdésben a magánvádló jogutódjai részére a magánvád fentartásának bejelentésére szabott »hat hét alatt« helyett a bizottság a következő beszúrást tartja szükségesnek : •»az elhalálozástót számított harmincz nap alatt,« mert a határidő kezdetének tüzetes megállapítása, félreértések elkerülése végett szükséges; ellenben a terhelt függő helyzetére tekintettel a bejelentésre harmincz nap elégséges. Az 50. §-hoz (m. j. 50. §.) E szakaszhoz második bekezdésül a bizottság a következő rendelkezést vette fel: »Ea több sértett lép fel, a bíróság őket az eljárás minden szakában közös meghatalmazott választására utasíthatja. Mert a kir. ügyészség mellett fellépett több sértettnek közreműködése époly kevéssé öltheti xel a vádképviselet valódi jellegét, mint a csatlakozók közreműködése s eljárásuk is hasonló a csatlakozók eljárásával. A terhelt helyzete súlyosbbitásának s a bíróság eljárása késleltetésének és bonyolításának kizárása czéljából tehát szükséges, hogy a kir. ügyészség mellett fellépett több sértettre is az a szabály legyen alkalmazható, mely a csatlakozókra nézve a törvényjavaslat 45. §-ának ötödik bekezdésében kimondva van. Az 51. §-hoz (m. j. 51. §.) Az 51. §. első pontjának szövege következőleg állapíttatott meg: »A magánfél igényének érvényesítése végett a főtárgyalás illetőleg a járásbirósági tárgyalás befejezéséig a büntetőbíróság előtt felléphet, mely esetben joga van ;« Az 1. pontban előforduló »gyűjteni és« szavakat, mint fölöslegeseket, a bizottság törölte.
