Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 23 Az 52. §-hoz (m. j. 52. §.) A bizottság az utolsó bekezdésnek következő' módosítását ajánlja: »A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el. A bíróság e tárgyion hozott határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.« Ezen módosításnak az a czélja: bírói oltalmat nyújtani a nyomozást teljesítő közegek esetleges visszaélései ellen. Ha a nyomozó közegek túllépik a törvényben megállapított hatás­körüket, vagy indokolatlanul zaklatják a polgárokat, ezen előfordulható visszaélések orvoslá­sáról gondoskodni kellett. A javaslat perorvoslati rendszere csak a bíró vagy bíróság végzései ellen enged per­orvoslatot (378. §. 3. bek.); a nyomozást vezető kir. ügyészség vagy rendőri hatóság intéz­kedései ellen következéskép felfolyamodásnak nem lehet helye. Ezért volt szükséges a nyomozást teljesítő közegek és hatóságok intézkedései ellen előterjesztést biztosítani az eljárásuk által sértettek részére. Ezen fontos módosítás bírói ellenőrzés alá helyezi a rendőri közegek és a kir. ügyészségnek a bűnügyi nyomozás terén a javaslat által nyújtott hatalmat s ezzel kizárja a visszaélés lehetőségét. Az 53. §-hoz (m. j. 53. §.) A második és harmadik bekezdésbe a bizottság a következő pótlást vette fel: »Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes képviselője, házastársa, illetőleg fel­vagy lemenő ágbeli rokona önállóan választhatnak védőt. . A terhelt a maga, vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona által választott védőtől a megbizást bármikor elvonhat) a.« Mert ezt a kiterjesztést a védelemnek lehető biztosítására irányuló közérdek s a legkö­zelebb hozzátartozók méltánylást érdemlő érdeke egyaránt igénylik. Az 54. §-hoz (m. j. 54.) A bizottság második bekezdésül a következő rendelkezést ajánlja: »Ha a letartóztatott, vagy vizsgálati fogságba helyezett terhelt védőt választott, az eljáró hatóság köteles az utóbbit nyomban értesíteni.« A védelem természetéből folyó ezt a rendelkezést külön megokolni nem szükséges. Az 55. §-hoz (m. j. 55. §.) Az 55. •§. 1. bekezdésében a 48. §. után félreértés kikerülése végett e szavak lettek beszúrva :»második bekezdésének.« Az 56. §-hoz (m. j. 56. §.) A szakasz 2-ik pontja az 53-ik §-hoz ajánlott módosításnak megfelelően ekként egészítendő ki : >2. ha a vádlott, vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, bármely bűntett esetében ;< A 3. ponthoz pedig e szavak függesztendők : >vagy írni nem tudó néma;« mert a magát védelmezni nem biró vádlottnak védőre nyil­vánvalóan szüksége van. . . Az 57. §.hoz (m. j. 57. §.) Az első bekezdés helyett a bizottság a következő rendelkezést ajánlja: > A bíróság, ha az ügy körülményeinél fogva czélszerünek talátya, már a főtárgyalás előtt is, az eljárás bármély szakában rendelhet védőt.«

Next

/
Thumbnails
Contents