Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

1118, szám. 261 > Törvényjavaslat a m. kir. közigazgatási bíróságról.« Azon elvnek megfelelőleg, hogy a közigazgatási bíróság a kir. Curiával egyenrangúvá tétessék, szükséges volt kimondani, hogy elnöke és másodelnöke a főrendiház tagja. E cselből egy új, a 3. §. elfogadását ajánlja a bizottság. Hasonló okból ajánlja a 7. §-ban az itélőbirák részére a 8 heti szabadságidőt az elébb elfogadott 6 heti helyett. Az 5. §. tárgyalásánál, a melyet eddigi változatlan szövegében ajánl a bizottság elfogadásra, egyszersmind »a magyar mérnök- és építész-egylet« kérvényét is tárgyalás alá vette a bizottság. E kérvény tárgya az, hogy e §. szövegezése oly kerettel állapíttassák meg, a melyben a közigazgatás műszaki ágazataiban alkalmazott, és az 1883. évi I. t.-cz. 5. §-a I. 4. pontja értelmében magasabb közigazgatási hivatalok viselésére képesített egyének kinevezése is megférjen. A bizottság e kívánalmat ez alakban teljesíthetőnek nem tartja, mivel a birói és a véleményező szakértői működést egymástól szorosan el választandóknak tekinti. Számba véve azonban azon körülményt, hogy hazai viszonyaink közt a műszaki kérdésekben csakugyan alig biztositható a független szakértőkkel való rendelkezés, nem zárkózhalik el attól, hogy a képviselőház figyelmét egy független műszaki tanács kérdésére irányozza, a melynek felállítása, bár kétségtelenül tetemes költséggel járna s egyéb nehézségekbe is ütköznék, úgy a közigazgatási bíróságnál előforduló, valamint egyéb téren is felmerülő véleményezések tekintetében szükséget pótolhatna. A közigazgatási bíróság szervezetével kapcsolatban felmerült továbbá az is, hogy a ministerium a 4. §-ban emiitett első szervezés alkalmával előterjesztést tegyen egyszersmind az alkalmazandó bírák létszámát illetőleg a képviselőháznak. A belügyminister erre nézve azon nyilatkozatot tette, hogy a legközelebbi költségvetés előterjesztésénél erre úgy is alkalma lesz; a bizottság, midőn e nyilatkozatot a képviselőház tudomására juttatja, további intézkedést ez irányban nem tart szükségesnek. A közigazgatási biróság hatáskörét illetőleg a bizottság az eleve megállapított elvekhez továbbra is ragaszkodott. A 16. (régi 32.) §-t azonban szabatosabban vélte szövegezendőnek, annak kiemelésével, hogy a közigazgatási biróság hatáskörét csakis ministertanácsi felhatalmazás alapján lehessen kiterjeszteni; továbbá, hogy a hatáskör kiterjesztése addig vissza nem vonható, mig- az alapul szolgáló ministeri rendelet vagy szabályrendelet érvényben van. A 22 — 80. §-oknak az eddigi javaslat megfelelő §-aihoz képest átdolgozásánál irányadó szempont az volt, hogy az első bíróságok szervezésének mellőzésénél fogva az ügyek közigazgatási utón fognak intéztetni azon fokig bezárólag, a honnan jelenleg a ministerekhez történik a felebbezés, akként, hogy a ministerhez intézendő felebbvitel helyébe jövőre a közigazgatási bírósághoz intézendő panaszjog lép. Ez a panaszjog jelentékenyen tágabb körű az eddigi felebbviteli jognál, mert panaszszal megtámadható lesz oly középfokú közigazgatási határozat is, mely jelenleg vagy végérvényes volt, vagy csak hatósági felebbezéssel volt megtámadható, vagy a magánfél által kizárólag csak akkor felebbezhető, ha nem egyezik az alsófokú határozattal. A 31. §-ban az 1894 : XXXIII. t.-czikk intézkedéseiből kifolyólag a több községből álló anyakönyvi kerületben a dologi kiadásoknak az egyes községekre kivetése tekintetében panaszjog adatik a közigazgatási bírósághoz. A 37. §-ban is új esetet sorolt a bizottság a közigazgatási biróság hatáskörébe, ide utalván a belügyminister azon intézkedése elleni panaszt, melylyel a karhatalmi költségeknek az egyesek, községek vagy törvényhatóságok által való megtérítését elrendeli.