Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

262 1118. szám. Hasonlóképen új szakaszt, a 43. §-t, ajánl elfogadásra a bizottság, a mely azon panaszt utalja a közigazgatási bírósághoz, a mely a főispán által kinevezett tisztviselők törvényszerű minősítésének hiányán alapul. Kiterjesztetni ajánlja a bizottság a 77. §-ban a közigazgatási bíróság hatáskörét a házközösségi vagyon (elosztása tárgyában hozott érdemleges határozatok elleni panaszokra. Kitörölte ellenben a 734. sz. jelentéshez mellékelt törvényjavaslatban foglalt hatáskörből a rendőri ügyekre vonatkozó V. czím alatti eseteket. Egyetlen fokú közigazgatási bíróság mellett a kihágási ügyek egyáltalán nem tartozhatnak hatáskörébe. A rendőri intézkedésekből felmerülő jogviták ellenben természetüknél fogva részben ide volnának sorolhatók; ezek között azonban a legtöbb oly térre vonatkozik, a melyre nézve a hatáskörbe tartozó ügyek taxativ felsorolása még csak kis részben lehető, s a melyre nézve Í hatáskört már is megállapítani koczkáztatott kísérlet volna. Szóba került ez alkalommal a közigazgatási bíróság hatáskörének a tisztviselők fegyelmi büntetése, kivált hivatalvesztése eseteire való kiterjesztése. A bizottság azonban nem tartja czélszerűnek e kérdést az alkotandó fegyelmi törvényből előzetesen kiragadni; de egyúttal a képviselőház tudomására juttatja a belügyminister azon nyilatkozatát, mely szerint maga is szükségesnek tartja, hogy a fegyelmi törvény megalkotása alkalmával megállapíttassék, hogy hivatalvesztéssel járó büntetés kérdése a közigazgatási bíróság döntése alá kerülhessen. Az eljárást illetőleg a bizottság a szükségessé vált kihagyásokon kivül a képviseletről szóló III. fejezetben eszközölt változást, a mennyiben a 117. §-ban a községi képviselőtestületet feljogositandónak véli, hogy külön megbízott egyénnel is képviseltesse magát, továbbá a 118. §-ban azon esetre, ha a felek nem személyesen vagy törvényes képviselőjük utján járnak el, az ügyvédi képviseletet kötelezőleg javasolja megállapittatni. A 126. §. intézkedései körében a szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását mindig csak a bíróság elrendelésére javasolja a bizottság. E megszorítás indoka az idő- és költségkímélés szüksége a kisebb jelentőségű vagy egyszerűen tisztázható ügyekben. Az átmeneti intézkedések és zárhatározatok közt végre a 734. sz. javaslat 209. §-ában foglalt felhatalmazást, hogy az e törvényben a közigazgatási bíróság tagjaira nézve megjelölt elméleti képzettség vagy előirt szolgálati idő alól az első szervezés idejére felmentés legyen kieszközölhető, a bizottság, mint feleslegest, törlendőnek vélte. E törvényjavaslat hatályba léptének időpontját illetőleg a bizottság, tekintettel arra, hogy a kellő előkészítésre szükséges idő fenmaradjon, 1897. január 1-ét ajánlja. Kelt Budapesten, 1896. évi május hó 6-án. r Apáthy Péter s. h, Pulszky Ágost s. k, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság elnöke. tárgyalására kiküldött bizottság élőadója.