Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 21 minden korláttól menten önállóan rendelkezik. Ezen jogállapotnak megváltoztatása, a mentelmi jog határainak megvonása a bűnvádi eljárásban, nem mutatkozott czélszerünek. Ha az országgyűlés mindkét háza, a mentelmi jognak codificálását tartaná szükségesnek, ezt helyesen csak az e czélból alkotott külön törvényben eszközölheti, mely a mentelmi jogot nemcsak büntetőjogi, hanem egyéb vonatkozásaiban is fogja szabályozni. „ A 36. §-hoz (m. j. 36. §.). A bizottság a második bekezdés e szavait: »a kir. ügyészségnek nem illetékes tagja,* a következőkkel cserélte ki: »a nem illetékes kir. ügyészség.^ A 40, §-hoz (m. j. 40.. §.). A 40. §. szövegét a bizottság a következőleg állapította meg: y>A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes Uraság a főügyész utján terjeszti az illető ház vagy bizottság elé.« Az országgyűlés mindkét házának állandó gyakorlata szerint, a mentelmi jog felfüggesztésének előfeltételét az képezi, hogy a megkeresés, illetékes bíróságtól eredjen. Miután a mentelmi jog tartalma és terjedelme felett az országgyűlés mindkét háza saját tagjait illetőleg korlátlanul rendelkezik s mintán jelen törvény a mentelmi jogot nem érinti: a bűnvádi eljárásban a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresést olykép kellett szabályozni, hogy az a képviselőház és a főrendiház gyakorlatának megfelelő legyen. Az országgyűlés tagjai ellen akár köz- akár fő- vagy pótmagánvád alapján indítandó Mínvádi eljárás esetében tehát az iratok mindig az illetékes bírósághoz lesznek átteendők, mely önállóan mérlegelve azt, vájjon az országgyűlés illető tagja ellen, a bűnvádi eljárás megindításának van-e helye, az eljárást vagy megszünteti vagy az esetleg szükségesnek talált kiegészítések után a megkeresést a főügyész utján terjeszti az országgyűlés illető háza vagy bizottsága elé. A kir. főügyész közvád esetében, ha a mentelmi jog felfüggesztése iránt elegendő alapot nem lát fenforogni, a vádat elejtheti, vagy a bizonyítékok kiegészítését indítványozhatja. F8vagy pótmagánvád esetében azonban a kir. főügyésznek kötelessége lesz, a mentelmi jog iránti megkeresést az országgyűlés illető háza elé terjeszteni. A 42. §-hoz (m. j. 42. §.). Az első bekezdést a bizottság következőleg szövegezte; »Ha a kir. ügyészség azokban az esetekben, melyékben a vádemelés joga első sorban öt illeti, megtagadta.« stb. A harmadik bekezdést, mint feleslegest, a bizottság törölte. A hetedik bekezdés helyett a bizottság a következő szöveget ajánlja: »Az a sértett, a kit a kir, ügyészségnek a vád képviseletétől történt elállásáról nem értesítették, a vád képviseletét az elállástól számított harmincz nap alatt átveheti.« Minthogy a javaslatnak az igazolásról szóló intézkedései a határidők elmulasztásának eseteiről tüzetesen rendelkeznek, fölösleges itt az a kijelentés, hogy a határidők elmulasztása miatt igazolással lehet élni. Ellenben szükségesnek mutatkozik az oly sértett jogainak megóvásáról megfelelő tartamú határidő megállapításával gondoskodni, a ki a kir. ügyészségnek a vád képviseletétől történt elállásáról értesítést nem kapott. A 43. §-hoz (m. j. 43. §.). A második bekezdésben előforduló e kitétel helyett »a 282. §. esetének«. a következő teendő-' »a 282. §. második bekezdése esetének.«