Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

20 1110. szám. A 28. §-hoz (m. j. 28. §.) E szakasz szövege helyett a bizottság a következőket ajánlja: »A hatáskörre vagy illetékességre nézve felmerülő összeütközések fölött végérvényesen határoz: a kir. ügyész meghallgatása után a kir. törvényszék, ha az Összeütközés a területén levő kir. járásbíróságok között merült fel; egyéb esetekben a kir. főügyész meghallgatása után a kir. ítélőtábla, ha az Összeütközés a területén levő kir. bíróságok között merült fel; s a koronaügyész meghallgatása után a kir. curia, ha az összeütközés különböző kir. Ítélőtáblák területén levő kir. bíróságok vagy több kir. ítélőtábla között merült fel.« A javaslat szövege szerint a járásbíróságok között felmerülő' collisio esetében akkor is, ha e bíróságok ugyanannak a törvényszéknek a területén feküsznek, a kir. Ítélőtábla döntene, mely a javaslat 550. és 556. §-ai szerint a járásbíróságokkal a bűnvádi eljárás során nem érintkezik. Helyesebb e kérdésben a határozathozás jogát a közös törvényszékre ruházni, mely az összeütközésben levő járásbíróságok viszonyait ismeri, mert erre az ismeretre szükség van azokban az esetekben, midőn a kérdés eldöntésénél a czélszerííség okait is mérlegelni kell, pl. akkor, ha a megelőzés igazolására hivatott első határozatok egy és ugyanazon a napon keltek vagy a tett első intézkedések egy és ugyanazon napra estek. ; , A 31. §-hoz (m. j. 31. §.) A bizottság e szakasz szövege helyett a következőt ajánlja : »Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti; vagy ha e tekintetben kétség merül fel: az esetről a bűnvádi eljárás megindítása előtt, vagy ha ez már meg volt indítva, ennek felfüggesztése mellett az igazságügyi ministerhez nyomban jelentés teendő. A területenkívüliség és a személyes mentesség fennállása és terjedelme fölött a nemzetközi szerződések és gyakorlat alapján az igazságügyi miniszter dönt.« A diplomatiánál alkalmazott egyéneket megillető területenkívüliség kedvezménye, valamint a konzulságok személyzetének személyes mentessége a nemzetközi jog körébe tartoznak,. s mint ilyenek, csak az erre illetékes nemzetközi faktorok közreműködésével és kölcsönös egyetértésével módositliatók. A nemzetközi jog e részének a bűnvádi perrendtartásba foglalása egyrészt veszélyes, mert a legcsekélyebb eltérés nemzetközi bonyodalmakat idézhet-fel, de másrészt alig lehetséges, mivel pl. a konzulságok személyzetének immunitását a fennálló nemzetközi szerződések nagyon eltérően állapítják meg. Ily körülmények között czélszerübb az ajánlott szövegben foglalt általános rendelkezés. Azokat az intézkedéseket, melyek az iíy esetekben való eljárás módját tüzetesebben megállapítják, a kir. ügyészség számára a bűnvádi perrendtartás életbeléptetésekor kiadandó utasításba, illetőleg a büntető bírói ügyviteli szabályokba lehet felvenni. A 32. §-hoz (m. j. 32. §.) A 32. §. szövegét a bizottság a következőleg állapította meg : »Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti.« • A bizottság az országgyűlés tagjait megillető mentelmi jogot illetőleg ugyanazon álláspontra helyezkedett, mint az 1878: V. t.-cz. 19. §-a, tartózkodott ezen jognak minden körülírásától s szorítkozott annak kijelentésére, hogy a mentelmi jogot jelen törvény nem érinti. A közjogunk szerint a magyar országgyűlés főrendiházának és képviselőházának tagjait megillető mentelmi jog tartalma és terjedelme felett, ma a főrendiház illetve á képviselőház