Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 19 [ ] vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, míg az eljárást Ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik [ ] vád alapján való eljárásra is, a mennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket az ügyeket egyesitheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés (1878. évi V. t.-cz. 275. §.) miatt emelt viszonvád esetében mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy Ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását.« A viszonvádon alapuló közös illetékességnek a nem nyomban viszonzott becsületsértés, a rágalmazás és a testi sértés eseteire való kiterjesztését a czélszerüség szempontja igényli; mert ezeknek az egymással legtöbbnyire okozati összefüggésben levő bűncselekményeknek egy bíróság által való elintézése nemcsak tetemes idő-, munka- és költségmegtakarítást helyez kilátásba, hanem a beszámítás kérdésének" alaposabb megoldását is biztosítja s elejét veszi annak, hogy a kölcsönösen sértetteknek a különböző bíróságok különböző arányban szolgáltathassanak igazságot. A nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértésnek az anyagi büntetőtörvénykönyvben rendelt perjogi külön állása a javaslatnak a járásbíróság előtti eljárásról szóló 530. §-ában tett rendelkezésekkel van biztosítva. Minthogy azonban a nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esete az 1878. évi V. t.-cz. 262. §-ának alkalmazásánál a törvényszék előtti eljárásban is felmerülhet: a bizottság czélszertíbbnek látta az 530. §. rendelkezéseit a bírói illetékességről általában intézkedő 23. §-ba áttenni. A 25 §-hoz (m. j. 25. §.) A harmadik bekezdés elejét a bizottság igy szövegezte: »Ha [ ] a bűncselekmény magyar hajón, de külföldön vagy nyilt tengeren volt elkövetve :« Stb. Utolsó bekezdésül pedig a következő rendelkezést vette fel: »A külföldön területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező magyar honosnak ott elkövetett bűncselekménye tekintetében az a magyar bíróság illetékes, a melynek területén a terhelt legutóbb lakott, s ha ily lakóhely nem állapitható meg, a budapesti bír óság.« E pótlás nélkül az osztrák-magyar követségeknél és konzulátusoknál külföldön alkalmazva levő magyar honosoknak alkalmaztatásuk helyén elkövetett bűncselekményeire nézve hiányzanék az eljárásra illetékes bíróság; mert ők az elkövetés vagy a lakás helyének külföldi bírósága elé immunitásuk miatt nem állíthatók;' mert továbbá reájuk a javaslat 25. §-a nem nyerhetne alkalmazást, mivel ők külföldön tartózkodnak; s mert a hézagot a javaslat 25. §-ának rendelkezése sem pótolhatná, mivel kiadatásukról büntetőjogi értelemben szólni nem lehet. A 26. §-hoz (m. j. 26. §.) Az első bekezdés ezen szavakkal egészíttetett ki: »vagy ha e nélkül is ily egyénnek kiadatását kérni kelh. Mert fordulhatnak elő esetek, midőn oly egyének kiadását kell kérni, kiknek lakó vagy tartózkodó helye ismeretlen. Ezen esetekben is szükségesnek mutatkozott a kir. curiát azon joggal felruházni, hogy az illetékességet a koronaügyész meghallgatása után, kétségek elkerülése végett meghatározhassa. A 27. §-hoz (m. j. 27. §.) A második bekezdés rendelkezését a bizottság a 476. §. utolsó előtti bekezdésébe helyezte át. ' 3* „