Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában
1110. szám. 17 »a büntethetőség kérdésében;« a harmadik bekezdésből pedig az »azonban« szót, mint fölöslegeset törölte. A 8. §-hoz (m. j. 8. §.) E szakasz utolsó bekezdése következőleg szövegeztetett: »A mennyiben a jelen törvény6e» valamely -rendelkezésnek a tettesre való alkalmazása, a büntető törvényekben a bűncselekményre megállapított büntetés nemétől vagy tartamától van függővé téve, ez a rendelkezés a bűncselekmény kísérletével vagy a részességgel terheltekre is kitérj ed.« A 10. §-hoz (m. j. 10. §.) Ezen §-t a bizottság kétségek kizárása végett e szavakkal: ^vasárnapokon és« pótolta, miután vasárnap és ünnepnapok nem azonos fogalmak s mert sürgős intézkedések nemcsak vasárnapokon, de ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. A li. §-hoz (m. j. 11. §.) Az utolsó bekezdésbe a bizottság az »ünnep« szót tüzetesebben meghatározó következő pótlást vette fel: ; " »Vasárnap és a Gergely-naptár szerinti ünnep« stb. A 12. §-hoz (m. j. 12. §.) Az első bekezdésben a »rendelvék« szó e két szóval cserélendő ki: »rendelve vannak« ; a második bekezdés eleje pedig így alakul át: i »A be nem hajtható pénzbírság soha sem, a be nem hajtható pénzbüntetés pedig« stb. A 13. §-hoz (m. j. 13. §.) A bizottság a szakasz második, harmadik és negyedik bekezdéseit átszövegezte, s helyökbe második és harmadik bekezdésül a következő két bekezdést fogadta el; y>Terhelt az, a ki ellen a bűnvádi eljárás foly. A bűncselekménynyel gyanúsított az a terhelt, a ki ellen a vizsgálat elrendelése még indítványozva, vagy a vádirat benyújtva nincsen.« Vádlott az a terhelt, a ki ellen vádhatározatot hoztak« stb. A javaslat harmadik bekezdése következéskép negyedik bekezdéssé vált. A nyolczadik bekezdésben a bizottság« a sértett törvényes képviselőjének külön kiemelését mellőzte, mert a törvényes képviselő már a hetedik bekezdésnek világos kijelentése szerint a sértett megjelölés alatt amúgy is alá van foglalva. Ehhez képest a nyolczadik bekezdés szövege következőleg volt megállapítandó.« »M;igánfél (51. §.) az a sértett vagy jogutódja, a ki magánjogi igény érvényesítése végett a bűnvádi eljáráshoz csatlak ózott.« A 13. §-nak utolsóelőtti bekezdéséhez a bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy akkor, midőn a csend őrséget a »katonai« jelző alatt, a fegyveres erővel azonos megjelölés alá vette, ezt kizárólag szerkezeti, czélszerüségi tekintetek miatt illetőleg a javaslat szövegezésének oeconomiája érdekében tette, mert hosszadalmas volna illetőleg irályi nehézségekkel járna a hadsereg, a hadi tengerészet, a honvédség és a népfelkelés mellett a csendőrséget külön felemlíteni a javaslatnak mindazon rendelkezéseinél, a hol a »katonai« szó van használva. Ezeknél fogva magától értendő, hogy a csendőrségnek a »katonai« megjelölés alá vonása a csendőrségnek a fegyveres erőtől váló szervezeti külön állását egyáltalán nem fogja érinteni. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXIV. KÖTET. 3