Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 155 az elnök másként nem rendelkezik, kötelesek az ülésszak végéig az esküdtbirósági főtárgyaiások ideje alatt a biróság épületében tartózkodni. Az esküdtszék tagjai és a pótesküdttk kötelesek az egész főtárgyaláson az ítélet kihirdetéséig jeleu lenni. Az elnök menti fel a szolgálat kötelessége alól azokat, a kik betegség miatt vagy más fontos okból kénytelenek távozni. Helyökbe a pótesküdtek a sorshúzás sorrendje szerint lépnek. Ha az elnök pótesküdtek alkalmazását nem rendelte el, vagy ezek nem elegendők, a fennebb említett esetben az esküdtek kisorsolása a 345. §. szerint folytatandó, esetleg az esküdtszék a 34á. §. második bekezdése értelmében egészítendő ki. Utóbbi esetben a felek a kifogásolás és a visszautasítás jogát, — a mennyiben azt még nem merítetlék ki, — az esküdtszéket kiegészítő határozatnak kihirdetése után azonnal érvényesítik és a föiárgyalásra az elnök csak azt az esküdtet idézi meg, a kit a felek nem . utasítottak vissza. Ha a kiegészítés sorsolással vagy helyettes esküdtek behívásával történik, a főtárgyalás mindig elülről kezdendő. 349. §. Az esküdtszék megalakulása után az elnök az esküdteket és a pótesküdteket a vádlott jelenlétében nyilvános ülésben, semmiség terhe alatt megeskeli. Miután mindnyájan felálltak, az elnök a következő felhívást intézi hozzájuk: »Esküdjenek önök a mindentudó és mindenható Istenre, hogy az N. N. ellen folytatott ügyben az esküdtek kötelességeit híven teljesítik, a törvényt megtartják, a tárgyalás egész menetét gondos figyelemmel kísérik, a tárgyalás alatt álló ügyről határozatuk kimondásáig mással, mint esküdt-társaikkal, nem értekeznek és félretéve minden kedvezést, félelmet és személyes tekinteteket, mind a vádlott ellen, mind a mellette felhozott bizonyítékokat egyenlő gondossággal és pártatlan lelkiismeretességgel mérlegelik és ebből merített meggyőződésűk szerint, igazságosan és a törvény értelmében határoznak«. Erre az esküdtek, — az elnök által sorban nevökön szólíttatván, — jobb kezöket szívökre téve, egyenkint válaszolják: »Esküszöm, Isten engem úgy segéljen.* Az az esküdt, a ki azt állítja, hogy as eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett fogadást tesz. E fogadás igyszól: »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom.« III. Bizonyító eljárás, a kérdések feltevése és az esküdtek határozata. 350. § Az eskü letevése után az esküdtek elfoglalják a vádlott helyével szemközt levő üléseiket. Ezután következik az ügy tárgyalása. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a birák és az esküdtek a bizonyító eljárás alatt tett nyilatkozatokat és felolvasott okiratokat megértsék. Bizonyítékul szolgáló okiratnak, a vádlott és a tanuk vallomásának és a szakértők nyilatkozatának az esküdtek által értett nyelvre való fordítását csak megesketett tolmács végezheti. 351. §. Az esküdtek a tanukhoz és a szakértőkhöz a 307. §. értelmében oly módon intézhetnek kérdéseket, mint a bíróság Urói tagjai. Jogukban áll a bizonyító eljárás kiegészítése iránt is indítványt tenni, a mi felett a bíróság határoz, 20*