Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1892-1065. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a versecz-gattajai helyi érdekű vasut engedélyezéséről

1065. szám. 275 Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint magukatöltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesitendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin l-o méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állilandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0'5-1'om. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l*o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vizfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint 2-o m. nyilasig tölgyfahordszerkezettel, 2*o m.-nél nagyobb nyilasoknál pedig vasfelszerkezetekkel építendők. A műtárgyak hordszerkezetei az 1893. évi szeptember hó 9-én 56.623/111. szám alatt kelt ministeri rendelettel helybenhagyott jegyzőkönyv »ad B« fejezetében fontosabb helyi érdekű vasutak hídszerkezetére nézve megállapított terhelések és terhelési séma, valamint az 1894. évi deczember hó 14-én 85.590. szám alatt kelt ministeri rendelettel jóváhagyott két mozdonytypus és az ezeknek megfelelő 12 t. és illetve 10 tonna tengelyterhelés alapul vételével számitandók és szerkesztendők. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Jégtörőkhöz, valamint hidlások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-15 m. vastag kőalappal és O'is m. vastag kavicsolással létesitendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensfknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépítmény. A pálya 1-435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyár tandók, folyóméterenként 23*6 kgrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, 85»