Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1892-1045. Törvényjavaslat, a házadó-törvények némely intézkedéseinek módositásáról
1045. szám. 139 A székes főváros ó-budai részének eddigi enyhébb házadója az 1872 : XXXVI. törvényczikken alapszik. E törvényczikk szerint Ó-Buda mezőváros Buda és Pest szabad kir. fővárosokkal oly módon egyesittetett, hogy Ó-Budán a házadónak akkor érvényben volt fokozata az adótörvények általános szabályozásáig — a 133. §. szerint fentartatott. Az 1875 : XXIII. törvényczikk — tekintettel az addig lefolyt idő rövidségére — ezt az intézkedést érintetlenül hagyta. Az 1883 : XLVI. t-czikk kormányjavaslatában azonban az egyenlő elbánásnak elve már kifejezést nyert. Ez az elv magába a törvénybe ugyan beiktatva nem lett, de az ó-budai részre akkor megállapított törvényes intézkedések kivételes jellegűeknek deciaráitattak. Ennek indokát az a körülmény képezte, hogy az általános jövedelmi pótadó is ugyanakkor lett jelentékenyen felemelve, s igy az ó-budai részre egyszerre két adótöbblet nehezedett volna. Ennek a kivételes állapotnak további fentartása azonban nézetem szerint ma már mivel sem indokolható, mert köztudomás szerint a székes fővárosnak a vámvonalak felé eső, sőt a jobbparton egyéb városrészei sincsenek kedvezőbb helyzetben Ó-Budánál, a mely közel 30 év óta élvezi különben is az enyhébb adóztatás kedvezményét. A javaslat 3. §-ának első bekezdése a fenneb előadottak után további indokolást nem igényel. A második bekezdésben a városok lakosságának számát a netáni zavarok és félreértések elkerülése végett kellett* a mindenkori népszámlálás adataihoz kötni. A 4. §-ban foglalt intézkedéseknek — a székes fővárosi és fiumei kivételes adómentességek analógiájára történt felvételét az a körülmény indokolja, hogy mindazokban a városokban, melyekben nagyobb terjedelmű városrész-rendezésekre, új utczák nyitására, s ez okból kisajátításokra és a régi épületek lebontására van szükség: ez a körülmény az építési költségeknek bizonyos többletét vonja maga után. így például Pozsonyban bizonyos városrészeknek gyorsabb kiépülése, Temesvárott a várfalak lebontása folytán nyerendő területnek mielőbbi beépítése végett e kedvezményekre már is szükség van és ezek nélkül nincs kilátás arra, hogy a nevezett városok fejlődése szempontjából oly fontos munkálatok létrejöhessenek. A házaknak legalább is egy emeletre leendő felépítésében nyilvánuló szépészeti szempont mint feltétel, valamint az épitési határidőnek fixirozása: a nyújtandó kedvezmények rendkivüliségében találja indokát. Az 5. §-ban emiitett városok az 1868: XXII. t.-cz. 23. §-a alapján jelenleg 8, illetőleg 10 évi házadómentességben részesülnek. Ez az adómentesség most 10, illetőleg 12 évre terjesztetnék ki az általános részben már előadott indokok alapján. Ugyanez a kedvezmény biztosíttatnék az 1899. év végéig Szeged városának is. Az 1880: XVIII. t.-cz. az árviz után épült végleges új házakra nézve Szegeden kétféle adómentességet állapított meg, u. m. : a) az 1884. év végéig lakható állapotba helyezett végleges házak a törvény 2. §-a szerint 1896. év végéig terjedő állami adómentességben részesittettek; b) a törvény 3. §-ában emiitett új telkeken emelt épületeknek pedig, a mennyiben 1890. évi április hó végéig lakható állapotba helyeztettek — 14, 16, illetőleg 18 évi adómentesség biztosíttatott. Ezen törvényes intézkedéseknek természetszeríí folyománya lett, a mi különben a javaslat indokolásában is felemlittetett, — hogy azok a házak, melyek a 2. és 3. §§-ban kitűzött terminusokon túl keletkeztek, az általános házadó-törvények határozmányai alapján már csakis 8, illetőleg teljesen újonnan épült házak 10 évi adómentességben részesültek, miután Szeged nem tartozik az általános házbéradó alá. Ezen, az árvízveszély után közvetlenül teremtett törvényes állapottal szemben, Szeged városának törekvése jelenleg oda irányul, hogy az 1880 : XVIII. törvényczikkben adott adómentességek hatálya általában hosszabbittassék meg, s hogy különösen a 3. §-nak 1890. évi április hó végével megszűnt alkalmazhatása visszahatólagos erővel további 10 évre terjesztessék ki. • 18*
