Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1892-1045. Törvényjavaslat, a házadó-törvények némely intézkedéseinek módositásáról
1045. szám. 135 MelléMet az 1045. számú irományhoz. Indokolás, „a házadó-törvények némely intézkedéseinek módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Mióta a tervezett egyenesadó-reform alapvető munkálatai elkészültek s a reform iránya a hivatalbeli elődöm által közzétett »Emlékirat«-ban jelezve lett, egyes nagyobb városok felterjesztéseket intéztek a kormányhoz, melyekben a nagyobb vidéki városok fejlődésének előmozdítása végett, az ezekre jelenleg fennálló házadómentességeknek kibővítését kérték. Jelesül, hogy a székes fővárosban fennálló általános házadómentesség a nagyobb vidéki városoknak is adassék meg, hogy ily módon a házakba fektetett tőkéknek kedvezőbb gyümölcsöztetése biztosíttassák, egyszersmind pedig, hogy a lakosság emelkedésével arányban nem álló építkezés nagyobb lendületet nyerjen és a több helyen aránytalanul magasra felcsigázott házbérek mellett mindinkább érezhetővé vált lakáshiány is orvosolható legyen. Mindezen kérelmeknek lehető figyelembevételét arra az időpontra kívántam halasztani, mikor a tervezett egyenesadó-reformot majd beterjeszthetem, és pedig azért, hogy az adóreform teljes anyaga összes vonatkozásaiban egyszerre kerüljön megvitatás alá. Időközben azonban a törvényhatóságoknak túlnyomó része közös mozgalom alapján a végből kérvényezett az országgyűlés képviselőházánál, hogy a vármegyei székhelyeknek és a vidéki nagyobb városoknak legalább is 15 évig terjedő házadómentesség adassék, és pedig lehetőleg az általános adóreform keretén kivül, nóvelláris utón. A képviselőház múlt évi november hó 23-án tartott ülésében hozott határozatával ezeket a feliratokat pártolólag adta ki a kormánynak. A törvényhozás egyik factorának és a közvéleménynek ezen egybehangzó megnyilatkozása után nem zárkózhatott el többé a kormány a kérdésnek az általános adóreformtól különvált tárgyalása és megoldása elől, a mire annál készségesebben vállalkoztam, mert a tervezett adóreformban a házadó anyagi dispósitióinak megváltoztatása contemplálva különben sem lévén, a jelen javaslat a tervezett adóreform irányát egyáltalán nem módosítja. A javaslatban foglalt házadómentesség jogosságára nézve azt a szempontot tartom feltétlenül irányadónak, hogy minő arányban van tényleg a fundált vagyonra nehezedő két adónem: a föld- és házadó terhe egymáshoz és az ingó vagyon adóterhéhez, nehogy a tárgyi adóztatás keretében — annak természeténél fogva el nem kerülhető aránytalanság, az egyik vagy másik adótárgynak nyújtott előnyök által még inkább fokozódjék. E tekintetben hivatali elődöm közzétett »Emlékiratában« már reá mutatott arra a tapasztalati tényre, hogy míg a
