Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-951. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a zólyom-brézó-tiszolczi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténte tárgyában
78 951. szám. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve Zólyombrézó és Erdőköz állomások közt, valamint a szárnyvonalon 4'o méter, Erdőköz és Tiszolcz állomások közt pedig töltésekbea 4-6 méter, bevágásokban 4*8 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a tálemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, V-\i vagy l x /4 lábas lejtőkkel létesítendők ; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 méter széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0'8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5—i*o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 2o méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositan dók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmtívekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; mig a nyilt műtárgyak hidfői, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából, valamint — a fogaskerekű vonalrész kivételével, melyen valamennyi nyilt műtárgy vashordszerkezettel látandó el — bezárólag 2*o méter nyílásig tölgyfahordszerkezettel, ennél nagyobb nyílásoknál pedig vashordszerkezetekkel építendők. Az Erdőköz és Tiszolcz állomások közti ronalrész műtárgyai elsőrendű vasutak mozdonyterhelései és szabványai alapulvételével szerkesztendők és állitandók elő. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek Ois méter vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 centiméter, az őrházi fensikok pedig öt centiméter vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a fensikuak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2 földterület kisajátítandó.
