Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-1014. Kimutatás, Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministernek, a Madarász József országgy. képviselő úr által, a képviselőház 1893. évi október hó 14-én tartot ülésében tett interpellatiójára 1895. november hó 27-én adott és a képviselőház által tudomásul vett válaszához
322 1014. szám. Meg kellett tehát oldanom azt a kérdést, hogy az 1840. évi VI. t.-cz. rendezése alapján álló hazai részekben hány pap (lelkész) vagy rabbi nem tudott jól magyarul ? s hány volt olyan a törvény által nem érintett országrészekben? De még vizsgálat tárgyává tettem az ügyet a papság jvallás szerinti megoszlásának szempontjából is. I. Ezen többféle elágazást tartva szem előtt, általánosságban 1894. év végén a következő eredmény constatálható: 1. Az 1840. évi VI. törvényczikk hatálya alá tartozó anyaországi 7.114 különféle felekezeti, de keresztény anyaegyház kebelében, a közszolgálati viszonyban élő papok (lelkészek) közül 6-2°/o arányban 444 nem tudott jól magyarul. Ezen kivül ugyanazon területen a 481 izr. anyakönyvi kerületben találtatott 5 # 3°/o arányban 90, jól magyarul nem tudó rabbi. 2. Az 1840. évi VI. törvényczikk által érintetlenül hagyott királyhágóntúli, s a határőrvidéki részekben, a 3.275 keresztény egyház kebelében jól magyarul nem tudó pap volt 31-0°/o arányban 1.020 és az 50 izr. anyakönyvi kerületben 14'0°/o arányában 7 olyan rabbi. Egész Magyarország területén, Horvát-Dalmát-Szlavonországok nélkül, a 10.389 keresztény anyaegyház kebelében 1.464 pap nem tudott jól magyarul s a százalékos arány 140°/o. Ezenkivül az 531 izraelita anyakönyvi kerületben (l8*3°/o arányban) 97 rabbinus nem tudott jól magyarul. II. Annak a kérdésnek a felvilágosítására, hogy a hazai papság, illetve rabbinusok közt, vallás szerinti megoszlásban hányan nem tudlak jól magyarul?, a következő adatok szolgálnak: Ezt a kérdést ismét két szempontból kell részletezni. A) Először az országnak az 1840. évi VI. törvényczikk által érintett részét veszem figyelembe. E tekintetben volt az 1894-ik év utolsó hónapjában: a 2.971 róm. kath. latinszertartású egyházban (l-3°/o arányban) .... 39, a 902 görög katholikus anyaegyházban (2'7°/o arányban) 25, az 1.165 görög keleti anyaegyházban (32-2°/o arányban) 375, az 1.460 evang. reformált anyaegyházban (0'0 0 /o arányban) — a 616 ágost .hitv. evang. anyaegyházban (0-8°/o arányban) 5, s igy a 7.114 keresztény anyaegyházban 444 migyaruljiem tudó pap. Hozzáadva ehhez a 481 izr. anyakönyvi kerület . 90 rabbiját, kiderül, hogy az anyaországban összesen 534 pap, illetve rabbi nem tudott jól magyarul. B) Az 1840. évi VI. törvényczikk által nem érintett Királyhágón túl fekvő országrészekben s a katonai határőrvidéken találtatott és pedig: a 218 róm. kath. anyaegyház kebelében (0*4°/o arányban) . 1, az 1.198 gör. kath. anyaegyház kebelében (25-8°/o arányban) 309, a 965 gör. kel. anyaegyház kebelében (577°/o arányban) 557, az 529 evang. reform, anyaegyház kebelében (0'0°/o arányban) ..... — a 259 ág. hitv. evang. anyaegyház kebelében (59*0°/o arányban) . . . .. . 153, a 106 unitárius anyaegyház kebelében (0' 0°/o arányban) — igy a 3.275 keresztény anyaegyház kebelében 1.020, jól magyarul nem tudó pap.
