Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1014. Kimutatás, Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministernek, a Madarász József országgy. képviselő úr által, a képviselőház 1893. évi október hó 14-én tartot ülésében tett interpellatiójára 1895. november hó 27-én adott és a képviselőház által tudomásul vett válaszához

1014. szám. 323 Hozzászámitva az 50 izr. anyakönyvi kerület 7 rabbiját, kitűnik, hogy az ország ezen részeiben összesen . 1.027 pap, illetve rabbi nem tudott jól magyarul. Tisztán látható ezen adatokból, hogy az 1840/. évi VI. törvényczikk hatása alatt álló magyarországi részekben jóval kedvezőbb viszonyok mutatkoznak, mint az ország egyéb részeiben. III. Összevonva most már az eddig elkülönitve csoportosított adatokat, mint a mai politikai íölosztásnak megfelelő végeredményt közölhetem, hogy: az 1894-ik év végével Magyarországban (Horvát-Szlavonország nélkül) jól magyarul nem tudó pap és rabbi volt, és pedig: a 3.189 róm. kath. anyaegyház csoportjában (0'6°/o arányban) 40, a 2.100 gör. kath. anyaegyház csoportjában (15-8°/o arányban) 334, a 2.130 gör. keleti anyaegyház csoportjában (43-7°/o arányban) ....... 932, az 1.989 evang. reí. anyaegyház csoportjában (0-0°/o arányban) —, a 875 ág, hitv. ev. anyaegyház csoportjában (18-0°/o arányban) . .... 158, a 106 unitárius anyaegyház csoportjában (00°/o arányban) . . —, a 10.389 keresztény anyaegyház csoportjában összesen . . . . * . . . 1.464, és az 531 izr. anyakönyvi kerületben találtatott összesen ..... •. . 97, s igy mindössze . . . . . 1.561 jól magyarul nem tudó pap, illetve rabbi. A kérdés azon részét illetve, hogy hol vannak az ilyen jól magyarul nem tudó papok (lelkészek) és rabbik? kellő tájékozást nyújtanak a rovatos főkimutatás adatai. Az interpellatio második kérdésére, t. i. az egyházi szent beszédek nyelvére vonatkozólag jelezhetem a következőket: A róm. kath. egyházi főhatóságok közöl 13 mutatta ki, hogy 410 egyházban németül, 549 egyházban tótul, 61 egyházban horvátul és 105 egyházban e nyelveken vegyesen tartatnak a szent beszédek; . a gör. kath. egyházi főhatóságok közül egy, t. i. az eperjesi püspök adott határozott választ. E szerint: 36 egyházban tót, 115 egyházban ruthen, és 21 egyházban vegyes nyelven tartatnak a szent beszédek; a görög keleti szerb egyházakban kivétel nélkül szerb nyelven tartatnak a szent beszédek. Az evang. reformált egyházak közül 19-ben németül, 3 helyen csehül, 9 helyen pedig vegyesen két nyelven, ~ továbbá: az ágostai hitvallású evangélikus egyházban Magyarország erdélyi részeiben 263, Magyarországon 126, összesen . . . 389 egyházban a német, 236 egyházban a tót, l-ben a horvát és 127 helyen e nyelveken vegyesen tarlatnak a szent beszédek. Végre az izraelita imaházak egyházi beszédeit illetve, 52 vármegyei és 23 városi törvényhatóságtól vettem jelentést. E szerint: Kizárólag magyar egyházi szent beszédek tartatnak Csongrád és Udvarhely megyékben, továbbá Székesfejérvár, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Pécs, Selmeczbánya, Szeged, Temesvár és Zombor városokban; mig a többi helyeken a legkedvezőbb esetben fölváltva a német és magyar, illetve a német és igen sok helyen a héber-német jargon-nyelvet használják a Mózes-vallást követő izraelita rabbik az imaházi beszédek tartásánál. 41*